Egy korábbi - meg nem jelent - interjút közlünk részben Rostás Mihály Mazsival, annak apropóján, hogy meghirdették az 5. Nemzetközi Cigány Dal Napját a napokban. A beszélgetést Vörös Eszter készítette a művésszel pár éve, azóta nem jelent meg, de témája ma is aktuális. A megjelenés apropóját a frissen meghirdetett fesztivál adja, amelyen a Mazsimo Gipsymo formációt is láthatjuk, hallhatjuk majd színpadon. 

2026. augusztus 8-án – a legendás észak-macedón énekes, Esma Redžepova születésnapján – ötödik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját. Idén hét ország 11 helyszíne vesz részt és 30 zenekar fellépésére kerül sor itthon és külföldön Rostás Mihály „Mazsi” (a Lakatos Mónika és a Romengo és a MazsiMó – GipsyMó zenekarok alapítója és zenekarvezetője) kezdeményezésére, a Nemzetközi Cigány-. és Világzenei Hálózat szervezésében. A világ legnagyobb egynapos fesztiváljának az arca idén - halálának 10. évfordulója alkalmából  - Esma Redžepova. A Nemzetközi Cigány Dal Napja a sokszínűséget ünnepli legendás cigány és nem cigány művészek részvételével, ingyenes koncertekkel.  Bővebben a fesztiválról itt »»

Gyerekkorodban megfogott a katalán rumba, miután megvetted a Gipsy Kings lemezét. Már akkor megfogalmazódott a célod, hogy ilyen zenekart te is szeretnél majd életre hívni?

Maga a gitár szeretete is innen jött nekem. Persze a családban nem volt idegen a hangszer, hiszen a bátyám gitározott. Tőle tanultam az első akkordokat, de az igazi nagy szerelemhez a Gipsy Kings zenéje segített hozzá. Igen, már gyerekként is megfogalmazódott bennem, hogy de jó lenne egyszer majd így gitározni, és milyen jó lenne, ha lenne egy ilyen zenekarom. Nyilván a saját zenénk, az autentikus magyar cigányzene volt az első, amit a mai napig művelünk. Ám közben a 2000-es évek elején katalán rumba dalokat is játszottunk kis formációban a barátaimmal. Aztán mindenki megtalálta a saját útját, a saját zenekarát próbálta előre vinni, így a katalán rumba elmaradt.

A Bakáts téren volt az első koncertünk a covid után. Nagy öröm volt számomra, hogy akiket megkerestem, hogy vegyenek részt ebben a produkcióban, mindenki elsőre igent mondott. Persze voltak, akik egyéb elfoglaltságok miatt mégsem tudták vállalni, de vannak helyettük más zenészek, akik szintén tudják hozni azt a szintet, amit én gondolok, hogy tudni kell a MazsiMÓ GipsyMÓ-ban. Ezt a zenét valamennyire ismerni, és annál jobban szeretni kell, hogy valamilyen szinten hitelesen elő tudjuk adni. Ebben nagy segítségünk Balogh Guszti énekesünk, akiről azt gondolom, hogy ő az ország egyik leghitelesebb énekese ebben a műfajban.

 Ezt a stílust Magyarországon más zenekar nem is képviseli. Nem nagyon van konkurenciátok.

Igen, ezzel a formációval egy piaci rést tudunk betölteni. Mi is úgy tudjuk, hogy Magyarországon nincs még egy ilyen zenekar, amelyik konkrétan katalán rumbát játszik. Vannak formációk, amelyek a spanyol zenét, illetve a flamenco elemeit használják zenéjükben, de attól az még nem katalán rumba. Ahogy a Romengo is – a másik zenekarunk – használja ezeket az elemeket is. A MazsiMÓ-nál viszont egyértelműen katalán rumbát játszunk.

Mesélj egy kicsit erről a műfajról! Ez egy ritmusos, vidám, táncra perdülős, bulizós zene. Kiknek ajánlod ezt a koncertet?

Nagyon fontos, hogy nem összekeverendő a báltermi rumbával. Aki ismeri a Gipsy Kings zenéjét, akkor az tudja, hogy milyen zenére számíthat, hogyha eljön a koncertre. Mi azt a vonalat igyekszünk követni. A legnagyobb tisztelettel próbálunk a Gipsy Kings nyomdokaiba lépni. Sose leszünk olyanok, mint ők, mert ez nem a mi zenénk, de azt gondolom, hogy a cigányság szíve a világon mindenhol ugyanaz. Nagyjából ugyanazok a fájdalmak érték a cigányokat az elmúlt évszázadokban, és ez megmutatkozik minden ország cigány zenéjében. Ezáltal a saját érzéseinket is beletéve elég hitelesen tudjuk előadni ezeket a dalokat. Hogy kiknek ajánljuk a koncertet, azt nem tudnám konkrétan behatárolni. Erre én már láttam időseket és gyerekeket is nagy örömmel táncolni. Aki szereti a műfajt, annak mindenképp ott a helye a koncerten. De nemcsak Gipsy Kings dalokat játszunk, hanem a repertoárunkban vannak saját dalok is. Olyan régi nagy magyar slágerek is, amelyeket feldolgoztunk. Például Kovács Katitól a Hova tűnik el a csillag című dal, ami már szinte egy elfeledett dal, a mai fiatalság annyira nem ismeri. Nagy szeretettel nyúltunk hozzá, és megpróbáltuk zeneileg úgy átformálni, hogy passzoljon hozzánk is és az általunk képviselt zenéhez is, hogy tudjunk vele azonosulni. Azt gondolom, hogy minden ember megtalálja magát benne érzelmileg. 

Fotó: Kleb Attila, Balogh Mária

 A FonóBlogot az NKA és a Halmos Béla program támogatja.