Hányszor hallottam ezt a kérdést a zenészektől, amikor végre megjelent egy várva várt lemez?

...most már nagyon messzire kell majd küldeni...

Furcsa hogy épp pár napja gondoltam rá, hogy régóta nem jelentkezett és vajon mi lehet vele. Erre ma jött a hír: Zoli elment. Hiányozni fog. 

Elment egy olyan ember, akinek a véleménye fontos iránytű volt az alkotóknak, aki az írásaival segített mélyebben hallani és érteni a zenét. Tűpontos kritikái sosem voltak bántók, de mindig igazak és sok évtized után sem tudott befásulni - őszintén tudott lelkesedni előadóért, szerzőért, zenéért, lemezért.

A zenék mögött meglátta az alkotói szándékot, a hagyomány és megújulás kapcsolatát, azt az emberi és művészi teljesítményt, amely maradandóvá tesz egy felvételt.

Alábbi három írását az ÉS hasábjairól idézzük fel, így emlékezünk rá: nemcsak kiváló kritikusként és szerkesztőként őrizzük meg emlékét, hanem olyan gondolkodóként is, aki írásaival gazdagította a magyar zenei életet.

A cikkek alá beteszem a zenéket, mert ezek neki is tetszettek. Jó zenehallgatást odafönt, Zoli!

(Hegedüs Anna, a Fonó sajtósa)

Végső Zoltán: Séta közben 

(Besh o droM: Hova lesz a séta? – Fonó, 2024)

Nem lehet mást mondani, a tíz szám mindegyike parádés! Az előadásmód, a teljesen egyedi, folyamatosan fejlődő és csúcsra törő fúvós és ütős játéktechnika egyszerűen lefegyverző. Az alkalmazott hangszerekkel együtt! Pettik Ádám például készített a sajátos, gyors, mikroelemekkel is operáló ütős játéktechnikájához egy úgynevezett peckdrumot, és ez tényleg csak a Besh o droM-nál hallható.

A teljes cikk itt olvasható »»

Besh o droM: Hova lesz a séta

Végső Zoltán: Szóljon a cimbalom!

(Tárkány Trió: A cimbalomprímás – Fonó, 2022)

A cimbalomprímás egyértelműen forrásértékű mű, olyan, amilyet ma egy, a hangszere iránt elkötelezett zenész létrehozhatott. Sok mindent átad a zenekultúra feledésbe hajló fejezetéből, a hallgatót hangulatok ragadják meg, azonosságokra és különbözőségekre lesz figyelmes, és bár a lényegében ciklussá összeálló anyag bizonyára sikeresen bemutatható koncertkörülmények között is, összességében sugárzik belőle a spontaneitás ereje; érezni, hogy bárhol, bármikor érvényesen előadhatóak a számok ebben a felfogásban.

A teljes írás itt olvasható »»

Tárkány Trió: A cimbalomprímás

Végső Zoltán: A jazz ereje

(Tóth Viktor Arura Trió: Have no Fear – Fonó, 2020)

Nem szeretném túlujjongani magamat, de a Have no Fear a 2000-es évek egyik legjobb – és nemcsak magyar – jazzlemeze, úgy, hogy tulajdonképpen egyáltalán nem az elmúlt húsz év jellegzetes hangütésével céloz, hanem sokkal régebbivel. Vagy nem is tudom: az anyag időbelisége megfoghatatlan, amiben annak is szerepe van, hogy olyan idolokat választ szellemi megidézettjeiként, akiknek igazsága ma is érvényes. És teszi ezt egy abszolút mai srác, aki így negyven fölött azért lassan a jazz középgenerációjához tartozik már, de aki képes örök értékeket a ma számára lefordítani.

A teljes írás itt olvasható »»

Tóth Viktor Arura Trió: Have no Fear

Végső Zoltán (Forrás: Végső Zoltán FB oldala)

Egy korábbi - meg nem jelent - interjút közlünk részben Rostás Mihály Mazsival, annak apropóján, hogy meghirdették az 5. Nemzetközi Cigány Dal Napját a napokban. A beszélgetést Vörös Eszter készítette a művésszel pár éve, azóta nem jelent meg, de témája ma is aktuális. A megjelenés apropóját a frissen meghirdetett fesztivál adja, amelyen a Mazsimo Gipsymo formációt is láthatjuk, hallhatjuk majd színpadon. 

2026. augusztus 8-án – a legendás észak-macedón énekes, Esma Redžepova születésnapján – ötödik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját. Idén hét ország 11 helyszíne vesz részt és 30 zenekar fellépésére kerül sor itthon és külföldön Rostás Mihály „Mazsi” (a Lakatos Mónika és a Romengo és a MazsiMó – GipsyMó zenekarok alapítója és zenekarvezetője) kezdeményezésére, a Nemzetközi Cigány-. és Világzenei Hálózat szervezésében. A világ legnagyobb egynapos fesztiváljának az arca idén - halálának 10. évfordulója alkalmából  - Esma Redžepova. A Nemzetközi Cigány Dal Napja a sokszínűséget ünnepli legendás cigány és nem cigány művészek részvételével, ingyenes koncertekkel.  Bővebben a fesztiválról itt »»

Gyerekkorodban megfogott a katalán rumba, miután megvetted a Gipsy Kings lemezét. Már akkor megfogalmazódott a célod, hogy ilyen zenekart te is szeretnél majd életre hívni?

Maga a gitár szeretete is innen jött nekem. Persze a családban nem volt idegen a hangszer, hiszen a bátyám gitározott. Tőle tanultam az első akkordokat, de az igazi nagy szerelemhez a Gipsy Kings zenéje segített hozzá. Igen, már gyerekként is megfogalmazódott bennem, hogy de jó lenne egyszer majd így gitározni, és milyen jó lenne, ha lenne egy ilyen zenekarom. Nyilván a saját zenénk, az autentikus magyar cigányzene volt az első, amit a mai napig művelünk. Ám közben a 2000-es évek elején katalán rumba dalokat is játszottunk kis formációban a barátaimmal. Aztán mindenki megtalálta a saját útját, a saját zenekarát próbálta előre vinni, így a katalán rumba elmaradt.

A Bakáts téren volt az első koncertünk a covid után. Nagy öröm volt számomra, hogy akiket megkerestem, hogy vegyenek részt ebben a produkcióban, mindenki elsőre igent mondott. Persze voltak, akik egyéb elfoglaltságok miatt mégsem tudták vállalni, de vannak helyettük más zenészek, akik szintén tudják hozni azt a szintet, amit én gondolok, hogy tudni kell a MazsiMÓ GipsyMÓ-ban. Ezt a zenét valamennyire ismerni, és annál jobban szeretni kell, hogy valamilyen szinten hitelesen elő tudjuk adni. Ebben nagy segítségünk Balogh Guszti énekesünk, akiről azt gondolom, hogy ő az ország egyik leghitelesebb énekese ebben a műfajban.

 Ezt a stílust Magyarországon más zenekar nem is képviseli. Nem nagyon van konkurenciátok.

Igen, ezzel a formációval egy piaci rést tudunk betölteni. Mi is úgy tudjuk, hogy Magyarországon nincs még egy ilyen zenekar, amelyik konkrétan katalán rumbát játszik. Vannak formációk, amelyek a spanyol zenét, illetve a flamenco elemeit használják zenéjükben, de attól az még nem katalán rumba. Ahogy a Romengo is – a másik zenekarunk – használja ezeket az elemeket is. A MazsiMÓ-nál viszont egyértelműen katalán rumbát játszunk.

Mesélj egy kicsit erről a műfajról! Ez egy ritmusos, vidám, táncra perdülős, bulizós zene. Kiknek ajánlod ezt a koncertet?

Nagyon fontos, hogy nem összekeverendő a báltermi rumbával. Aki ismeri a Gipsy Kings zenéjét, akkor az tudja, hogy milyen zenére számíthat, hogyha eljön a koncertre. Mi azt a vonalat igyekszünk követni. A legnagyobb tisztelettel próbálunk a Gipsy Kings nyomdokaiba lépni. Sose leszünk olyanok, mint ők, mert ez nem a mi zenénk, de azt gondolom, hogy a cigányság szíve a világon mindenhol ugyanaz. Nagyjából ugyanazok a fájdalmak érték a cigányokat az elmúlt évszázadokban, és ez megmutatkozik minden ország cigány zenéjében. Ezáltal a saját érzéseinket is beletéve elég hitelesen tudjuk előadni ezeket a dalokat. Hogy kiknek ajánljuk a koncertet, azt nem tudnám konkrétan behatárolni. Erre én már láttam időseket és gyerekeket is nagy örömmel táncolni. Aki szereti a műfajt, annak mindenképp ott a helye a koncerten. De nemcsak Gipsy Kings dalokat játszunk, hanem a repertoárunkban vannak saját dalok is. Olyan régi nagy magyar slágerek is, amelyeket feldolgoztunk. Például Kovács Katitól a Hova tűnik el a csillag című dal, ami már szinte egy elfeledett dal, a mai fiatalság annyira nem ismeri. Nagy szeretettel nyúltunk hozzá, és megpróbáltuk zeneileg úgy átformálni, hogy passzoljon hozzánk is és az általunk képviselt zenéhez is, hogy tudjunk vele azonosulni. Azt gondolom, hogy minden ember megtalálja magát benne érzelmileg. 

Fotó: Kleb Attila, Balogh Mária

 A FonóBlogot az NKA és a Halmos Béla program támogatja. 

A Dombos Fest 2026-ban a „4 nap újratervezés” mottóval várja közönségét június 25-28. között a Vajdaságban a kishegyesi löszfal alatt – az egykori szemétdomb helyén. A szervezők szerint korunk legfontosabb kérdései megkerülhetetlenné váltak: a klímaváltozás, a vízhiány, a társadalmi átalakulások, a közösségi felelősség és a művészet szerepe mind olyan témák, amelyek közös gondolkodást igényelnek. A zenei program idén is rendkívül sokszínű. Fellép többek között Szarka Tamás, Koszika, a japán gitárvirtuóz Kenta Hayashi, valamint közös koncertet ad a Fokos és a Tokos. Érkezik a Poklade, a Besh o droM, Nagy Csomor András és zenekara, a fiatal BashElán, valamint a zárónapon Ferenczi György és a 1ső Pesti Rackák. A Dombos Remix irodalmi sorozat vendégei között szerepel Szajbély Mihály, Tompa Andrea, Kollár Árpád, Grecsó Krisztián és Bognár Péter. A délutáni beszélgetések és kerekasztalok új hangokat és friss nézőpontokat hoznak a vajdasági magyar közéletbe.

Ahogy a szervezők közzé teszik:

„Első 25 évünk már a múlt! Szeméttelepből egy közkedvelt korzót építettünk, s reméljük, ma már mindenki ismeri a vajdasági magyarok löszfalát, azaz siratófalának helyet adó Hegyalja utcát vagy annak legendáját. Nem túlzás állítani, hogy sok-sok tízezer ember látta már, érezte erejét, szépségét! Azt a több száz, vagy talán több ezer dalt amit itt előadtak, élveztük, ahogy azon parázs beszélgetéseket, vitákat, amik itt születtek szintúgy!

A körülöttünk változó klíma, a bolygó, a társadalmi kérdések, a lehetőségek, a művészi sokszínűség és kifejezési eszközök, mind-mind témát adnak nékünk. Ezért is gondoljuk, hogy a 4 nap újratervezés segíthet bennünket pár dolog tisztázásában, ezért is ajánlunk egy sorvezetőt.

Provokáljuk, állítjuk, kérdezzük, javasoljuk:

Fesztiválunk időpontja kapcsán is látjuk, a nyár jóval előbb köszönt ránk, mint bármikor, az aszály kegyetlenebb, mint valaha, itt a Duna–Tisza közén élve, a Krivaja vízhozamán is csodálkozva – élhető közeg-e még ez az Alföld? Mit teszünk a vizeinkkel, mik a válaszaink??

Mi, vajdasági magyarok, milyen iránytűvel rendelkezünk? Ti, vajdasági magyar fiatalok milyen elvárással vagytok a „hatalmasok”, az idősebb generáció irányába? Lekövetitek vagy alakítjátok a mindennapokat?

Hova tovább politika? Talán mégsem Észak-Koreában élünk, ahol családi ágon öröklődik a hatalomátadás és diktálás…tényleg ezt akarjuk, ezt érdemeljük? Nem furcsa, hogy évtizedek óta a más véleményen lévőknek annyi, ahogy a szervilis párthűség felülír minden rációt? Meddig is?

Művészet és határaink – legyen szó zenéről, irodalomról, képzőművészetről – ez a vidék rengeteg tehetséget, sztárt termelt….van utánpótlás, hol a kritikai él a művészetből, hol a tartalékunk? Kerekasztalokkal, kiállításokkal és sok-sok zenével keressük a válaszokat!

A közkedvelt Dombos Remix irodalmi sorozat idei kiemelt előadói: Szajbély Mihály, Tompa Andrea, Kollár Árpád, Grecsó Krisztián, Bognár Péter. A délutáni beszélgetésben, megnyitóban a vajdasági magyarokat érintő kérdéseket boncolgatják szociológusok, fiatal értelmiségiek, művészek – már ezen új hangok miatt is érdemes lesz Kishegyesre hangolódnia a közéletnek.

A Dombos Fest zenei kínálatát a sokszínűség jellemzi idén is, Felvidékről Szarka Tamás, Erdélyből Koszika, Japánból Kenta Hayashi érkezik. Népzenei csemegének ígérkezik a hazai Fokos és az erdélyi Tokos közös koncertje, ahogy a világzenei formációk koncertjei pedig a bulikat alapozzák meg. Itt lesz Mohácsról a Poklade, a Besh o droM, ahogy Nagy Csomor András és zenekara először ad koncertet a Délvidéken, míg a zárónap nagy koncertjeit a fiatal BashElán és Ferenczi György és a1Pesti rackák adják!”

A Dombos Fest a MOL - Új Európa Alapítvány - Határtalan nyár programsorozatának része. Az NKA támogatásával valósul meg. A Dombosfestet támogatja az MNT, a Vajdaság AT titkárságai, illetve Kishegyes Község Önkormányzata.

A Dombos Fest teljes programja elérhető a fesztivál facebook és web-oldalán »»

----------------------

Dombos Fest 2026 – minden jog fenntartva, bitorolva a Dombos PE alapítóinál.

Szellemi Alapítók: Aaron Blum, Mirnics Gyula, Szerbhorváth György

Alakítók: Csőke Márk, Fajferity Zoltán, Horváth László, Laczkovics Annamária, Mészáros Tibor, Dr. Sinkovics Ede

Csendes társ – egy évtizede: Mirnics József

Grafika, design: Kiss Dóra

PR – Ivánfi Aliz, Szőke Péter, Hype Stáb

Sajtó – Hegedűs Anna, Dombos PE

Köszönet – média partnereinknek, Dombos PE folyamatosan fiatalodó csapatának, támogatóink sokaságának, és közönségünknek – akik hittek és hisznek, vágytak és vágynak valamire.

----------------------

Kultúrafinanszírozás kérdéseiről beszélget Horváth László, a Fonó Budai Zeneház igazgatója, zenei menedzser, a Dombosfest főszervezője és Tárkány-Kovács Bálint zenész a Gondolat élesztő! podcast-sorozatban. Szóba kerül a táncház, a Hagyományok Háza, a Petőfi Kulturális Ügynökség, a Pajtakult. Milyen változások várhatók, milyen változások lennének kívánatosak. Milyen problémák merültek föl a kormányváltás előtt, és milyen szembenézésre lenne szükség.

A beszélgetésből kiderül többek között, hogy hogyan einstandolta a PKÜ a Pajtakultot és miért látja úgy a Fonó igazgatója, hogy a magyar kultúra „nullpontnál” áll. Megmarad-e vajon a Kárpát-medencei kulturális gondolkodás, vagy egy közép-európai modell kerül előtérbe? Milyen jelenleg a független kulturális kezdeményezések helyzete és mi történik, ha a kulturális ökoszisztéma alsó rétegei eltűnnek? Miért vált a lojalitás fontosabbá az elmúlt években a szakmai szempontoknál? Szó esik az NKA-ról és működéséről is. 

Két szakember beszélgetése az elmúlt évek erős csalódottságával vegyítve kritikusan és bizonytalanul, útkeresően.

A Makámot Krulik Zoltán több, mint 40 éve alapította. A Príma- és Magyar Örökség Díjas zeneszerző és gitáros neve a Fonóval - a Budai Zeneház - megalapítása óta, összeforr. Makám néven több formációja, összeállítása is működik párhuzamosan, ami jól mutatja Krulik előadói és szerzői sokoldalúságát, kreativitását. A Makám Trió, amely a Világítótorony lemezt jegyzi, 2024 tavaszán alakult. Ezen a lemezen Zoltán énekesként is debütál, nem is akárhogy, de erről később... - szóljunk előtte a trió másik két tagjáról és a lemezről.

Kézdy Luca hegedűs mindig nagyszerű stílusérzékkel, zenei érzékenységgel találja meg a dalokhoz a hegedűs betéteket a remekbe szabott kompozíciókban. A hegedű, ha kell együtt örül, ünnepel a többi hangszerrel, énekkel, vagy éppen növeli a feszültséget, fokozza a hangulatot, ahol a dallam és a szöveg éppen ezt kívánja.

Bata István basszus-játéka virtuóz, egyedi alapot biztosít a szerzeményeknek. Amikor egy lemezen „csak” hárman zenélnek, nagyon fel kell tudni építeni, jól ki kell dolgozni a szólamokat. Nehéz trióban fenntartani egy egész nagylemezen át a figyelmet. Ez itt most nemcsak sikerült, ...sőt! Ahogy múlik az idő, egyre jobban tetszenek az ilyen formációk, amelyeknek kevés tagja van. Jól kivehető, ki mit játszik, mit szeretnének elmesélni az előadók hangszereikkel, dalaikkal. Megfigyelhetjük a zenei finomságokat, melyeket egy-egy hangszer kínál. Egy nagy zenekart hallgatva nehezebben tudjuk értelmezni, ki mivel „járul hozzá” ahhoz, hogy a végeredmény kialakuljon, csak az összhatást halljuk.

A három hangszer mellé remekbe szabott éneklést is kapunk Krulik Zoltántól. Ő eddigi zenekaraiban nem énekelt, de mindennek eljön az ideje egyszer! Jó, hogy eljött. Nekem nagyon tetszik, ahogy átéléssel, de semmi túlzással, sallangmentesen nyújtja át nekünk a megzenésített verseket, illetve saját szövegeire épülő remekeit. Olyan szerzők verseiből kapunk egy szép csokrot, a sajátok mellé mint József Attila, vagy két kortárs költőnk, Jász Attila és Zalán Tibor. Engem az ragadott meg a lemezben legjobban, hogy a dallamok a szövegekkel igazán egybeforrtak, összeillenek. Aki már próbálkozott verseket megzenésíteni, érti miről beszélek. Sokszor nagyon nehéz összehozni a szövegek és dallamok hangulatát. Nem mindenkinek megy ez ilyen jól. Itt most három olyan művész állt össze, akik méltán ismertek és elismertek a világzenei- és jazz színpadokon, így így már valamelyest érthető is, miért sikerülhetett ennyire átütőre ez a lemez!

Sajnos ritkán olvasok verseket. Jó dolognak tartom, hogy verseket zenésítenek meg ilyen nagyszerű előadók. Ez is egy módja annak, hogy a zene által a vers is a mindennapjaink része legyen, része lehessen. Fontos, mert ahogyan az igazi, jó hangszeres muzsikának, úgy a versek is meg kell találni a csatornát, hogy minél több emberhez eljuthassanak. Nehéz versenyezniük pl. a Tik-Tok videókkal, néhány másodpercig tartó tartalmakkal, formátumokkal. Így, hogy „dalban mondják el” őket, talán több esélyük van, hogy célba érjenek.

Úgy gondolom, jó eséllyel célba is fognak. Az albumot hallgatva biztos vagyok benne, hogy esélyt adnak sokan neki, hogy élőben megszólaljon itt-ott akár már a nyár folyamán, egy-egy fesztiválon, vagy kulturális eseményen ez a kiváló trió. A Makám trió tagjai olyan helyek, helyszínek után - a teljesség igénye nélkül- , mint az Énekmondók Emlékezete, Cseh Tamást idéző fesztiválja Bakonybélben, a Hétrétország Fesztivál, Őriszentpéteren, vagy éppen a kishegyesi Dombos Wine Club egyre több helyen elvarázsolják majd a nagyérdeműt.

Legyen így! Addig, amíg nem találkoztok Velük valahol, hallgassátok meg a lemezt - egyszer vagy többször...!

itt: Spotify »

A FonóBlogot az NKA támogatja.