Fonó Budai Zeneház

“Az emberek napi boldogsághormonszintjét megemeljük”

2022. június 07. 08:33 - Fonó Budai Zeneház

A Vintage Dolls lányaival beszélgettünk

Június 12-én koncertezik a Vintage Dolls a Fonó Budai Zeneházban. Eszter, Lili és Ágnes mind jazzt tanultak, és beleszerettek a ‘30-as és a ‘40-es évek romantikus, vidám, fodros-pöttyös hangulatába. Ám az ismeretségüket nem a tanulmányaiknak köszönhetik. Arról, hogy hogyan találtak egymásra, mi minden zajlott Vintage Dolls néven az elmúlt öt évben és hogy mi várható a Fonóban, Szász Ágnes és Nagy Lili mesélt. (A kérdező, Vörös Eszter nem összetévesztendő Munkácsy Eszter énekessel.)

Eszter / Fonó: Ha azt mondjátok, hogy 1930-as és ‘40-es évek, nem vicceltek: Smink, haj, ruha, sőt még koreográfia is jelen van a produkcióitokban. Hogy alakult ki ez a komplexitás?

Ágnes: Ez az eleje óta tudatos. Amikor megalakultunk, és eldöntöttük, hogy ezt a stílust fogjuk képviselni, akkor el is döntöttük, hogy egy komplex színházi képet akarunk létrehozni. Nemcsak zeneileg, hanem megjelenésben is. Nyilván a zene a legfontosabb, de az eleje óta igyekszünk egy összetett képet kihozni magunkból.

Eszter / Fonó: Ebben talán a legmeglepőbb a táncos része. Van előképzettségetek, vagy szándékosan a Vintage Dolls kedvéért tanultok színpadi mozgást is?

Lili: Én tizenkét évig jazz balettoztam, szóval valamennyi van. Nem ez a stílus, de azért ez is segít. Ági az, akinek a legnagyobb tudása van a lindy hop és a swing stílusban. Ő el is kezdett újból ezzel foglalkozni. De konzultáltunk táncosokkal is, akik javítgatták a mozgásunkat. A koreográfiákat viszont mi találjuk ki Ágival, Eszti pedig a hanganyagokért felel.

img_6329-1.jpg

Eszter / Fonó: Meséljetek a kezdetekről!

Ágnes: 2017-ben Sárik Peti zongoraművész külön-külön hívott meg minket énekelni a Sárik Péter Jazz AllStars Projectbe.

Eszter / Fonó: Nem is ismertétek egymást előtte?

Ágnes: Mi ketten Lilivel egyszer voltunk együtt egy jazz versenyen. De csak a bemutatkozásig jutottunk el. Esztert viszont egyáltalán nem ismertük. Amikor pedig Peti elhívott a koncertjére, csináltunk egy Facebook-csoportot, ahol elkezdtünk beszélgetni arról, hogy milyen dalok legyenek az előadáson. Mindhármunknak természetes volt, hogy ne csak szóló dalok legyenek, hanem együtt is énekeljünk. Eszternek volt egy régi kottája a Minnie the Moocher's Wedding Day című dalról. Ő Svájcban diplomázott, és ott tanult ilyeneket. Ez volt az első dal, melyet együtt dolgoztunk fel és énekeltünk el. Megvolt a koncert, aminek nagyon nagy sikere volt. Azt éreztük utána, hogy ezt mindenképpen folytatni kell. Leírhatatlan energiák voltak a színpadon, amikor hárman voltunk. Másnap írtunk is egymásnak, hogy találkozzunk. Elmentünk egy kávézóba, és eldöntöttük, hogy ezt folytatjuk. Egyből egymásra tudtunk hangolódni, és elkezdtük a közös munkát.

Eszter / Fonó: A hármas egység, talán a legérzékenyebb kapcsolati rendszer. Hogyan tudtok jól együttműködni már egy fél évtizede?

Lili: Pont most értékeltük az elmúlt öt évünket, hogy mi hogy alakult. Szerintem azért tudunk jól együttműködni – amiért én nagyon hálás vagyok –, mert baráti szinten is jól tudunk egymással lenni. Ez azt hozza magával, hogy szakmailag könnyen tudunk előre haladni. Nem el akarunk venni egymástól valamit, hanem együtt szeretnénk adni egy csomagot. Azért működik jól a Vintage Dolls, mert mindenkinek megvan a maga feladatköre. Nyilván kérünk tanácsot egymástól, megbeszéljük a részleteket, de fel van osztva a munka. Öt év után már tudjuk, hogy hogyan működik egy munkamenet, legyen az koncertszervezés, lemezkészítés, stúdiómunka vagy próbafolyamat. Megvan mindenkinek a feladata, mint egy kis cégnél. Ez által nagyon gördülékenyen tudunk dolgozni.

Ágnes: Igen, és az erősségeinkre támaszkodunk. A feladatokat az elején érdekesen osztottuk föl. Mindenki elválalt mindenfélét, az évek alatt pedig körvonalazódott, hogy kinek mi megy jól. A zenei rész, a vokál szólamok felosztása Eszter feladata, Lilié a magyarországi koncertek szervezése, illetve a marketing, a promóció, a Facebook, és az üzenetek kezelése. Mivel erdélyi vagyok én vállaltam be az erdélyi koncertek szervezését, emelett a szállításért és a pénzügyekért vagyok felelős. Ezeken kívül van egy csomó projektszerű feladat. Mostanában jöttünk rá, hogy jó, ha egy-egy projeknek egy felelőse van, és nem mind a hárman akarunk mindent csinálni. Néha van ilyen, hogy mind a hárman akarjuk, de aztán az a szerencsés ha valaki magához veszi.

Eszter / Fonó: A dalaitok feldolgozások, annak ellenére, hogy egy stíluson belül dolgoztok. Hogyan néz ki a kreatív része a munkátoknak, maga a dalszerzés?

Lili: Ez elég nagy meló, és Eszti viszi teljes egészében. Azért nehéz, mert ezekhez a régi stílusú dalokhoz nem igazán vannak kották. Fül után kell leszednie az összes szólamot és az akkord meneteket. Áprilisban jött ki egy új egész estés műsorunk, ahol csak magyar nyelvű dalok vannak. Ez azért lett igazán izgalmas, mert Eszti írt szólamokat is a meglévőhöz. Ez számunkra is új dolog, de nagyon tetszett, hiszen egy egészen más oldalunkat mutatja meg. Sok kaput megnyitott. Végre magyar nyelvű dalok is kerültek a repertoárunkba, és azáltal is színesedett, hogy háromszólamú feldologzást kaptak. A Május éjszakán, a Nékem csak Budapest kell, a Meseautó, és egy csomó régi, ismert magyar dalt hallhat már tőlünk a közönség.

img_6207-2.jpg

Eszter / Fonó: Előtte nem volt többszólamúságban tapasztalatotok?

Ágnes: De igen, valamennyire volt, hiszen mindhárman énekeltünk kórusban, illetve vokálozni is szoktunk különböző zenekarokban, de ez a stílus azért egészen más, mint egy átlagos többszólamú éneklés. Jóval nagyobb figyelmet és stílusismeretet kíván. A szólamfelrakások a korszakra jellemzően vannak megírva sokszor kifejezetten nehezen énekelhetők, viszont csodásan szólnak, ezért megéri a fáradtságos gyakorlás.

Eszter / Fonó: Mi várható a koncerten?

Ágnes: Úgy gondolom, hogy minden korosztály számára nyitott ez a koncert. Ha a Facebook statisztikánkat néznénk, akkor azt mondanám, hogy a 35 és a 65 év közötti nők a mi célcsoportunk, de a valóságban azt vesszük észre – például fesztiválokon –, hogy az emberek el akarnak sétálni a színpadunk előtt, és korosztálytól függetlenül megállnak, mert megfogja őket a zene. Volt olyan rajongónk, aki odajött, és mondta, hogy ő nem is tudta, hogy ez is jazz. Olyan könnyed, vidám, táncos és mosolygós stílus ez, hogy az emberek fülét és a tekintetét is odavonzza. Jól mutatunk a színpadon, vidámak vagyunk és pörgősek. Igyekszünk, hogy az emberek napi boldogsághormonszintjét megemeljük.

Lili: Ami nagyon menő lesz, hogy hívtunk táncosokat is, akik ennek a kornak a táncait táncolják. Emiatt is érdemes lehet eljönni. Ilyenkor mindig sokkal nagyobb a buli, mert minket is inspirál, hogy táncolnak.

Ágnes: A koncert után pedig lesz lemezdedikálás is.

Eszter / Fonó: Viszont nemcsak hárman szoktatok színpadra állni. Mit kell tudni a zenekarról?

Lili: Egy öt fős kísérő zenekarunk van, így összesen nyolcan vagyunk. Mind osztálytársak voltak Esztivel a Zeneakadémián. A lemezen Csízi Laci dobol még, de most már Hidász Tamás a dobosunk. Mindannyian jazz körökben eléggé keresett zenészek, így előfordul, hogy nem érnek rá. Az ilyen esetekben mindenkinek van egy helyettese, akit hívunk. Sokat dolgoznak együtt más zenekarokban is. Jól ismerik egymást régről, így már az elejétől jól egymásra tudtak hangolódni.

A koncerten közreműködnek:
Munkácsy Eszter, Nagy Lili, Szász Ágnes - ének
Tálas Áron - zongora
Benedek Áron - trombita
Szabó Illés - gitár
Bögöthy Ádám - nagybőgő
Hidász Tamás - dob

 

Írta: Vörös Eszter
Képek: Vintage Dolls

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fonoblog.blog.hu/api/trackback/id/tr4817850203

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása