Három fantasztikus koncert hangzott el 2020. október 30-án a Fonó színpadjain. Mindhárom koncert egy-egy, a pandémia évében megjelent Fonó Records kiadvány bemutatója is volt. A Nagyteremben Debreczeni-Kis Helga lemezbemutatóját és a Pengetős Trió koncertjét hallgathatták a nagy számban megjelent érdeklődők. Debreczeni-Kis Helga citerás, énekes Korközlő című, 2020-ban megjelent lemezéről szólaltak meg a személyes hangú, rendkívül technikás citerakísérettel és tiszta énekhanggal előadott dalok. A fiatal énekesnő műsora népdalfeldolgozásokból és saját szerzeményekből állt. A szabadon kezelt motívumokat saját személyiségére szabva kortárs, sokakat megérintő, élő városi folklórdarabokat komponált a kedves egyéniségű, de határozott zenész. Szövegei Cseh Tamás közérzeti líráját idézik meg humoros és őszinte egyszerűséggel. Az ének és a citeramuzsika előadásában rendkívül magas színvonalon egyenrangú hangsúllyal volt jelen.
Bemutatója végén szervesen kapcsolódtak be a koncertbe a Pengetős Trió tagjai. Először Berta Alexandra csatlakozott énekével és citerájával Kis Helgához, majd a duót kiegészítve Csenki Zalán kobozon és Horváth Bálint tamburán tette teljessé az alkalmi kamarazenekart. Nagyon szépen szólalt meg a két eltérő karakterű énekhang és a koboz-, tamburakíséret.
Duna-Delta környéki török népzenétől, délszláv dallamokig, a Kárpát-medence magyar népdalkincsétől a moldvai csángó népzenéig terjed a zenekar széles zenei horizontja. Berta Alexandra karakteres, erőteljes, kristálytiszta énekhangja balladák előadásában és vokális táncdallamokban is nagyon otthonosan szólal meg. Este nálunk című lemezükről mutattak be dalokat. Horváth Bálint éneke nagyon jól egészíti ki a női szólamokat. A húros hangszerek nagyon otthonos hangzást alakítanak ki a zenekar ötletes, tradíciókat tiszteletben tartó, de a mai zenei hatások előtt nyitott hangszereléseiben. Friss, a mai fiatalokhoz (is) szóló kamarazenei zenei produkció hangzott el a vastapssal záruló koncerten.
A Fonó Pajta Színpadon, teltház előtt lépett fel Busóföld 10 éves sztárzenekara a Poklade. A hét tagú zenekar, három vendégzenésszel kiegészülve népesítette be a színpadot. A soknemzetiségű Mohács híres tamburaiskolájából kirepülő fiatalok Balog Tamás Cérna vezetésével 2010-ben alapították a mára hatalmas színpadi rutinnal és törzsközönséggel felvértezett bandát. A délszláv zenei hagyományokat saját fiatalos, megzabolázhatatlan stílusukra alakító, változtató, „poklade-izáló” zenészek az első perctől kezdve felfokozott hangulatú koncerttel ajándékozták meg rajongóikat. Az eksztatikus ritmusok és a romantikus, vérbő, érzelmes „himnuszok” jellemezték a balkáni tört ritmusok koncertjét. Makedón, sokác, horvát, szerb, bosnyák, cigány dallamok szólaltak meg hatalmas energiával és mesteri zenei tudással. A zenekar lelke, az alapítás után egy évvel később csatlakozó énekes, harmonikás Cselinácz Marko a félelmetesen virtuóz és ugyanakkor rendkívül érzékeny szólók és kíséretek mestere. Az ütősök a délszláv zenék nagyon fontos és hangos közreműködői, a zenekarban Andrics Attila játszik tapanon (és basszprímtamburán) és a koncerten egy nagyon avatott hangszeres vendég, Eredics Áron játszott derbukán hatalmas szólókkal erősítve a koncert egyébként is fergeteges hangulatát.
A Poklade koncertek és a második lemez állandó énekes közreműködője, Gráf Vivien az érzelmes melódiák és a humoros, egzotikus dallamok megszólaltatójaként volt jelen. A 2016-ban megjelent „Poklade” című lemezük után az idén, mint a Fonó istálló új gyöngyszemei adták ki albumukat Balkántransz címmel 2020-ban. A koncert hangsúlyos közreműködője volt még Babcsán Bence klarinéton és szaxofonon. A zenekar alapítója, a rendkívül virtuóz, sok szakmi elismerés birtokosa Balog Tamás Cérna prímtamburán és basszprímtamburán játszott. További tamburások voltak: Pávkovics István basszprímtamburán, Bóka Balázs Andor tamburabrácsán, és Róka Roland prímtamburán. Bischof Dávid játszott tamburabőgőn.
A koncert három ráadás és spontán kólótáncok kialakulása után tudott csak befejeződni. Ha a járvány nem lett volna, valószínűleg hajnalig élvezhette volna a budapesti és mohácsi közönség ezt a zenei módosult tudatállapotot, a Pokladetranszt.
Fotó és szöveg: Barcsik Géza
