Urbánus kávéházi zene. Ez jutott eszembe első hallgatásra az Elán zenekar lendületes, fiatalos albumáról. Olyan jó “műsort” állított össze a csapat debütáló lemezére, hogy a siker garantált! Ez a repertoár mindenhol jól működik. Egy fesztivál színpadára ugyanúgy való, mint ahogy egy étterembe, kellemes vacsora mellé. Így valahogy kellene, hogy kinézzen egy jól összeállított zenei előadás manapság. Sok zenész arról panaszkodik, hogy nincs lehetőség fellépni. Átalakultak a szórakozási szokások. Ez biztosan igaz, de úgy gondolom, hogyha a művészek alakítják, formálják műsorukat a mai igényekhez, akkor a jó zene még manapság is utat tör magának. 

Az Elán dalok középpontjában a virtuóz harmonika áll, könnyed játékával. Amit már egyéb produkciókban megfigyeltem, hogy nagyon jól működik ez a hangszer, ha hegedűvel, cimbalommal, nagybőgővel találkozik. Itt most még gitár, szaxofon, brácsa és ütőhangszerek is gazdagítják, erősítik a tömör hangzást. Herédi Zsombor ujjai úgy futkosnak a harmonikán, mintha ez a virtuóz muzsikálás a világ legtermészetesebb dolga lenne. Lehet, hogy neki az is. Az egész Elánt ez a fantáziadús könnyed, szellemes játék jellemzi. Királyi Miklós és Pálházi Bence hegedűjátéka is nagyszerű stílusérzékről és technikai tudásról árulkodik, de ez a csapat minden tagjáról elmondható. (Horváth Áron - cimbalom, gitár, darbuka, cajon, Deák-Volom Dávid - szaxofon, Könczei Bálint, Sárközi Áron - brácsa, Lakatos Dávid, Laukó Tamás - nagybőgő).

A főleg Közép-, Kelet-európai  dallamokon alapuló, virtuóz szólókkal, balkán elemekkel tarkított  hangzás megspékelve egy kis orosz, zsidó, magyar muzsikával, azt hiszem olyan elragadó kombináció, hogy senkit sem hagyhat hidegen. Mindenki megtalálja magát benne. Ugyanolyan jól “megy” a csapatnak egy kis román muzsika, mint ahogy egy kis franciás, vagy éppen orosz, esetleg egy erdélyi dallam. Kevesen képesek több stílust hitelesen zenélni. Itt ez történik. Fiatal csapat, fiatal zenészekből, valahogy mégis nagyon rutinosnak és lazának, könnyednek tűnnek. Érződik stílusukon, hogy nagyon sok jó zenét hallgatnak, figyelve a stílusjegyekre, és hitelesen adják vissza nekünk ezt a zenei csokrot, az egyes stílusjegyeket megtartva. Helyén vannak a díszítések, hangsúlyok. A műfaj, leginkább a ‘90-es évek pesti, tarka kávéházi hangulatát idézi meg, ahova ha bárki betéved, talál kedvére valót a színes zenei kavalkádból. A dalok, darabok alapjául szolgáló „alap művek”, habár ismertek, de egyik sem olyan elcsépelt sláger, amit már sokan feldolgoztak. Vannak bandák, akik biztosra mennek, és olyan népzenéket, kávéházi zenéket vesznek elő, amit jó sokan ismernek, már sokan feldolgoztak és így általában valamilyen szintű siker garantált, de nehéz áttörő eredményt produkálni a megszokott receptekkel. Az itt felcsendülő átdolgozások alap dallamaiból hallhattunk már egyet-egyet, ha volt szerencsénk olyan kávéházban megfordulni, ahol igazán jó, változatos élő zene szól, de kevés dalt találhatnánk meg a lemezen szereplő szerzemények között, más zenekarok programjában. Nagyvilági muzsikálás ez, amely a legnagyobbakat idézi. Jó hallani, hogy van fiatal csapat, aki ezt a zenei világot műveli, így ahogy ők. Új lendületet, (Elánt) adnak ennek a virtuóz stílusnak. Mostanában nem találkoztam hasonló lemezzel. Amikor ez a csapat összeállt, és kialakult a műsor, amit játszani fognak, valószínűleg nem az volt a fő cél, hogy olyan zenét játszanak, amit majd sokan hallgatnak, sok helyre hívják őket fellépni. Inkább olyant, amiben ők jól érzik magukat, szívesen adják elő együtt és maguk is jól szórakoznak a próbákon, gyakorláskor. Ez az a szerencsés eset, amikor kereslet találkozik a kínálattal. Úgy tűnik a lemezt hallgatva, hogy ösztönösen készítettek ilyen hiánypótló anyagot. Biztosan nagy jövő áll a csapat előtt.

Sokat hallani olyasmit, hogy nincsenek már jó zenék, hogy már eleve úgy születnek a produktumok, amiket már nem is nagyon lehet zenének nevezni, hogy eltervezik az előadók, hogyan lehet olyasmit készíteni, előhívni, amire sokszor fognak kattintani, sokszor fogják betölteni, letölteni, megosztani a hallgatók. Tényleg van ez a vonal, de én pozitívan látom a jövőt ilyen szempontból. Egyre többen fognak visszatérni a gyökerekhez. A mesterséges intelligencia felett néha győzedelmeskedhet a valódi intelligencia. Már most is látszik, hogy újra egyre nagyobb becsülete van az ízig-vérig eredeti muzsikának, amit hús vér emberek igazi hangszereken adnak elő. Egyre nagyobb szükség lesz néha offline módba kapcsolni és lazítani egy jó kis muzsika mellett, ami nem tovább borzolja az idegeinket, hanem legalább fél órára segít megfeledkeznünk a mindennapok mókuskerekéről. Nem csak a zenélés, de a jó zenék hallgatása, felismerése is kiváltság, igazi kikapcsolódás. A zenemegosztóknak köszönhetően minden elérhető, így csak rajtunk múlik, hogy mit hallgatunk. Segítségükkel online is kerülhetünk offline módba.

A fent emlegetett anyag mindenféleképp alkalmas erre a zenei lazulásra. Sallangmentes, nélkülözi a „felesleges” öncélú művészkedést. Nagyon magas színvonalú produkció, ami ennek ellenére nagyon jól fogyasztható. 

A nyitószám, a Hora Fantasy egyből elvarázsol mindenkit, ahogyan észrevétlenül átmegy román hórából a Magas szőke férfi felemás cipőben c. filmből ismert Vladimir Cosma dallamba. Ez a darab is a kávéházak fénykorát idézi. Innentől pedig a csapat folyamatosan emeli a tétet. A nem túl hosszú album hét dalába annyi minden belefér, hogy nem is kell ettől több. Az Agile (az album címadó dala) fülbemászó lágy, de tempós dallama után a Breaza- Breaza Lui Ionica igazi román zenei utazásra hív bennünket, igazi romános hangszínű, stílusú hegedüléssel. Ezután kicsit lassítunk a kellemes orosz dallamok (Russian melodies) segítségével, melyek hasonlóan jól és eredetien szólnak az előzőekhez. A Romaniada egy balkános zenei utazásra hív bennünket pörgő, feszes ritmusával, szaxofonnal, cajonnal. A Moscow window nekem a Roby Lakatos muzsikájára jellemző városi muzsika életérzést hozza el nekünk. Végül pedig megérkezünk Erdélybe, hogy a Csingi dallamaival méltó zárást kapjon kalandozásunk a zene szárnyán. 

Mindenképp ajánlom mindenki figyelmébe ezt a fiatal csapatot. Sokszor fogunk még Velük találkozni, ha így folytatják. Hajrá!

A lemez a Fonónál itt  »» érhető el