Gyönyörű ajándékkoncert hangzott el a Fonó Tavasz keretében a Fonó Budai Zeneház internetes csatornáin. Bognár Szilvia, Király Nóra és Kovács Zoltán triója felemelő élményt nyújt. Bognár Szilvia munkássága meghatározó jelentőségű a magyar folklór szcénában. Rengeteg formációban nyújtott emlékezetes alakításokat, amelyeket sok hang- és filmfelvétel őriz. Szombathelyi születésű énekesként és hangszeresként (furulya, fuvola) a Vasi Népdalstúdióban és a Boglya zenekarban indult, majd 18 évesen az Anima Sound System tagja lett. Az ELTE néprajz szakán is a dalolás hagyományát, a népdaléneklés színpadi átalakulását kutatta, míg a gyakorlatban az autentikus magyar, kárpát-medencei, valamint balkáni dallamokkal, muzsikákkal ismerkedett, koncertezett. Felsorolhatatlanul sok együttesben dolgozott, legfontosabbak az Állami Népi Együttes, a Vándor Vokál, a Duna Művészegyüttes, a Sebő együttes, a Makám zenekar, az Etnofon Zenei Társulás, a Szájról Szájra trió Herczku Ágnessel és Szalóki Ágival, de jelenleg is énekese a Sator Quartetnek, az Esszencia produkciónak és alkotótársa Kónya István lantművésznek. A főleg gyermekkoncerteket adó első saját formációja mellett a Bognár Szilvia Sextet, valamint az EtNoé is izgalmas színvolt a hazai világzenei palettán.
Király Nóra a fiatal zenészgeneráció képviselője. Elmélyült háttértudással rendelkezik az általa leginkább preferált régizene műfajában is. A Pécsi Tudományegyetemen francia nyelvtanári és fordítói végzettséget szerzett, valamint néprajzi-kultúrantropológiai tanulmányokat folytatott. Nyelvtudása és széleskörű érdeklődése egyaránt formálják zenei ízlését és gazdagítják eszköztárát. Egy nagyon izgalmas és ritkán hallható hangszer, a gótikus hárfa megszólaltatója. A magyar népzene és az európai régizene előadása mellett fontos feladatának tekinti az említett zenei stílusok megismertetését, megszerettetését a fiatal korosztályokkal. Énekesként és hárfásként évekig turnézott Svájcban, Franciaországban és az utóbbi években Magyarországon is. Tagja a Szászvárosi Sándor által alapított Custos Consortnak, rendszeres közreműködője a Sebastian Consortnak (vezető: Lachegyi Imre), valamint Szalóki Ágnes régizenei gyermek produkciójának. Egy Ágival közös karácsonyi koncerten találkoztak először Bognár Szilviával, innen eredeztethető a gyümölcsöző együttműködés. Sajnos a pandémia nehezítette a közös fellépéseket, de a leállás elősegítette a kiforrott, átgondolt műsor megszületését.
A középkori zene autentikus megszólaltatását Kovács Zoltán nagybőgős csatlakozása a világzenei hangzás irányába mozdította, szélesebbre nyitva az „ajtót” a nagyközönség irányába. Kovács Zoltánt a jazz és elsősorban a világzene elismert, sokat foglalkoztatott, sokak által nagyon szeretett alkotója. Bognár Szilvia formációinak vezetője, zeneszerzője és nagybőgőse, 15 éve zenésze és társszerzője Szalóki Ági csapatainak, jeleskedett korábban a Szájról szájra produkcióban, a SMárton Trióban, de Juhász Gábor Triójának is meghatározó tagja. A két énekesnő műsora egy rendkívül érzékeny, ötletes, színes és széles dinamikájú kísérettel gazdagodott Kovács Zoltán játéka nyomán.
Hosszú, kényszerű szünet után a Fonó Budai Zeneház színpadán élőben rögzített koncert valóságos időutazás: az elmúlt nyolc évszázad magyar és európai kitekintésű, egyházi és világi, népzenei és írott forrásokból ismert darabjainak varázslatos szintézise. A két csodálatos énekhang, a gótikus hárfa, az archaikus magyar népdalok, valamint az ófrancia és spanyol szövegek a misztikus középkorba repítik a hallgatót. Kiváltképp, amikor a 29 húros hárfa leginkább a szitárhoz hasonlító hangzással szólal meg a harpionok (zengetők) „bekapcsolásával”. A magyar pünkösdi, szentivánéji, vagy épp lakodalmi szokásdalok, szerelmi énekek egzotikus, mégis magától értetődő egységet alkotnak, organikus természetességgel váltanak át a legszebb egyházi hagyományokat őrző latin, galíciai-portugál énekek, vagy a francia táncjáték dallamaiba. Nem véletlenül, hisz ezek egymástól nem függetlenek, a századokkal ezelőtti szöveg-és dallam emlékek az élő hagyomány részeként jelennek meg a 20. századi népzenékben, rámutatva a megőrzés-változás lenyűgöző folyamatára. Ihletett összeállítás hangzik el, a hallgatókat, nézőket égi magasságokba emelve, Pünkösd, majd a nyári napforduló ünnepére hangolva.
Barcsik Géza
