Juhász Gábor Magyarország méltán egyik legismertebb jazzgitárosa. Triójával sok szép percet szerzett már a jazz és általában az igényes zene kedvelőinek. Holló Auréllal kiegészülve egy zenei időutazásra hív minket új albumán. A West Side Story c. musical hat dalát dolgozza fel ez a lemez.
Telitalálat a téma újragondolása, más zenei környezetbe ültetése. Nem szeretnék arról írni, hogy miért is a legjobb időpont a téma feldolgozása, de biztos vagyok benne, nem véletlen, hogy most értelmezték Juhász Gáborék újra a West Side Storyt.
A történet mindannyiunknak ismert, akinek nem, érdemes utánajárni az 50-es években játszódó szerelmi történetnek, mely a Rómeó és Júlia mintájára íródott és az eredeti dalok zenéjét Leonard Bernstein szerezte. Ebből az ikonikus musicalből választott ki Juhász Gábor hat, számára kedves dalt, melyekről tudta, hogy valamikor feldolgozza őket. Holló Aurél ütőhangszer-művész vibrafonon és marimbán csatlakozik a trióhoz, kiegészítve a már amúgy is nagyszerű zenekart, kölcsönözve Nekik egy teljesen új hangzást, lendületet, csodálatosan finom, szellemes játékával. A vibrafon és marimba közötti alapvető különbség, hogy a vibrafon lapjai könnyű fémből (aluminium) készülnek, míg a marimbáé fából. Mindkét hangszernek nagyon kellemes csilingelő hangja van és a dalok első hallgatására is feltűnt, hogy márcsak azért is érdemes meghallgatni ezt a lemezt, mert a hangzás amit a fent említett hangszerek a villanygitárral, bőgővel és dobbal együtt nyújtanak, nekem teljesen új és egyedi.
Kedvenceim a lassabb dalok az albumon (Tonight, Maria, Somewhere), igazi relaxáláshoz, töltődéshez való zenék. Természetesen a gyorsabb dalok is igazi kuriózumok (America, Gee, Officer Krupke, I feel pretty). A helyenként kicsit rockosabb gitárhangzás és a vibrafon nekem eddig nem ismert egyvelege egyedivé és izgalmassá teszi a hanganyagot. Világszínvonalú produkció, melynek minden esélye megvan, hogy komolyabb nemzetközi sikert érjen el. Jó szívvel ajánlom mindenkinek a Stories from the West Side-ot. Nekem már most nagy kedvencem a lemez, amiben az a jó, hogy nagyon sokszor meg lehet és érdemes is mindenképp többször hallgatni, mert annyi finomságot, zenei bravúrt tartogat, amennyit nagyon kevés lemez. Méltó feldolgozása Leonard Berstein örök klasszikusainak.
Juhász Gáborék lemezének köszönhetően újrahallgattam az eredeti West Side Story lemezt is. Nagyon érdekes meghallgatni együtt a két albumot. Hogy szól egy dal eredetije és utána a feldolgozás. Egyből megérti mindenki miért tartom zseniálisnak a lemezt. Elmeséli a dalok történeteit szöveg nélkül. Átadja az érzelmeket a hangokon keresztül. Minden egyes dal remekül felépített mestermunka. Nehéz egyet kiragadni, de ha választanom kéne, a Tonightot választanám.
A dalról: a vibrafon támogatja a gitárt, kibontja a befejező akkordokat a zenei mondatok végén, válaszolgat a kérdésekre, itt ott hozzáad egy-egy futamot, vagy esetenként csak egy-egy hangot a gitár játékához. Csak ahol kell. Csak ahogy kell. A kíséret laza, kellemes, könnyed. Nagyon hangulatos, ideillő a háttérben a seprűkkel megszólaltatott dob és mély nagybőgő kíséret. A dal második felében egy nagyon kellemes vibrafon szóló és egy izgalmas nagybőgő szóló követi egymást, melyet a többiek egy-egy akkorddal, hanggal segítenek, támogatnak, tesznek teljessé. Aztán visszatérünk a gitár témára, melyet átvesz a vibrafon egy nagyon kellemes befejezéssel, szépen levezeti a dalt.
Kár, hogy Bernstein nem hallgathatja meg a korongot, nem csalódna benne, ebben biztos vagyok. Az amerikai jazz szcénában is megállná a helyét a lemez. Remélem megtalálja az útját a külföldi jazzfesztiválokhoz, klubokhoz. Minden adott hozzá, legyen így!
A lemez a Fonónál itt »»
