Fonó Budai Zeneház

“Adom magamat. Elfogadjátok-e?”

2022. május 31. 11:11 - Fonó Budai Zeneház

Interjú Csík Jánossal a csütörtöki Csík János és a Mezzo koncert apropóján

Június 2-án Csík János és a Mezzo a Gyémántból kalitkát című lemezét mutatja be a Fonó Budai Zeneházban. A tökéletes nyárindító kikapcsolódásnak ígérkező koncerten friss, lendületes és szórakoztató muzsikával találkozhat a nagyérdemű. Hogy mit értünk ezalatt, arról maga Csík János mesélt.

A népzenei világból nyitás a laikusok felé nem újdonság a te munkásságodban, de a Mezzo formációval mégis egy új színt hozol. Miben más ez, mint a Csík Zenekar?

Igaz az, hogy a magyar népzene az, ami leginkább meghatározta az én életemet. Nekem ez a legkedvesebb, és úgy érzem, ehhez értek a legjobban. Sokan vagyunk, akik többféle művészeti irány felé szeretünk nyúlni. Én szeretem a képzőművészetet is. Szeretek kiállításokra járni. Ugyanígy vagyok a versekkel, a költészettel is, éppen ezért sok irodalmi műsort hoztam létre és vettem részt benne. A népzene, a klasszikus zene, a magyar jazz, mind jelen van az életemben. Mindig minden arról szól, hogy a nekem, és sok más embernek, kedves művészeti értékeket úgy tudjam átadni, hogy azok könnyedén, lelket simogatóan legyenek ott az alkotásban. Szinte észrevétlenül csúsznak be a szép és jó érzések, majd a hallgató úgy megy haza, hogy ez most neki nagyon jól esett. Olyan szép gondolatok érik őket, amikre éppen nem számítottak. A Csík Zenekarral az első ilyen történet a Kor falára lemezünkön történt; egy magyarpalatkai lassú cigánytánc dallamot átdolgoztuk egy kicsit jazz ízű muzsikára, swing lüktetéssel. Érzékeltetve ezzel, hogy ez a korunk, de vannak régebbi értékeink is. Ez felbátorított minket, hiszen jó szívvel fogadta közönség. A Csík Zenekar első sorban a mások, főleg alternatív rock előadók, által megírt nagyon jó slágerek átdolgozásával lett igazán népszerű. Ez azért volt hasznos, mert a népzenét akár olyanoknak is el tudtuk juttatni, akik amúgy a rock zenét kedvelik.

Az első alternatív rockzenei dalokat feldolgozó koncertjeink után, ahol persze a népzene is megszólalt, eljöttek a koncertünkre bőrdzsekis fiatalok és kalocsai katonadalokat kértek. A Mezzonál hasonló a történet, mert én mindig is azért dolgoztam, hogy a népzenénk, ez az érték megmaradjon, és a további generációknak is át tudjuk adni. A Mezzonál viszont első sorban a saját zenei gondolataim kapnak teret. A kedves zenésztársaim pedig elfogadják a zenei ötleteimet, és persze sokszor ők is ötletelnek. Úgy voltam vele, hogy ki kellene próbálni a saját gondolataimat is, amellett hogy a magyar népzenét örökérvényűnek és értéknek gondolom. Derüljön ki, hogy azért is tudnak-e engem szeretni, amit én követtem el. Ne a mások által kidolgozott munka miatt ünnepeljenek engem, hanem valóban azért, amit én hoztam létre. Vagy éppen azért ne szeressenek, mert nem igazán sikerült az a zenei gondolatom. Ez egy őszinteségi történet. Egyfajta értékítélet magam fölött. Vágyakozás arra, hogy őszinte sikert éljek meg azzal, hogy valóban miattam szeretnek.

Míg a Csík Zenekarnál a népzene volt a kiindulópont, a Mezzonál te vagy a kiinduló pont.

Ilyesmi. Nagyon sokan megcsinálták már, hogy népzenei elemeket beemeltek a saját maguk könnyűzenéjébe vagy akár a klasszikus zenéjébe. Illetve sokan átdolgoztak népzenéket, népdalokat. A Csík Zenekar esetében pedig az volt, hogy a rockzene vált részévé a népzenei lüktetéseknek. Nem a népzenét emeltük bele a könnyűzenébe, hanem a könnyűzenét emeltük bele a népzenébe akusztikus hangszerekkel, azokkal a lüktetésekkel, amelyek a néptánc lüktetéseibe illeszkedtek. A saját zenei gondolataimnál sem az van, hogy valamit valamibe bele emelek. A saját zenei gondolataimnál például volt olyan, hogy egy jazz lüktetés annyira passzolt egy gyimesi lassú magyaros lüktetéséhez, hogy a ritmus alapokat egymásba illesztve számomra egy izgalmas zene jött létre.

Érdemes feszegetni, hogy a népzene vagy a jazz hatása az erősebb a Mezzonál?

Jól tetted fel kérdést, hogy érdemes-e egyáltalán. Lesz egy olyan bonchidai lassú csárdás dallam, ami Herbie Hancockot megidéző jazz zongoramuzsika közepette jelenik meg a “Mit ér a szerelem” című összeállításban. A zenében mindig azt szerettem és szeretném megvalósítani, hogy az önmagáért beszéljen és mindig úgy jelenjen meg, hogy jóízű és tökéletes legyen. A jazznek és a népzenének is rendkívül hitelesnek, jó minőségűnek kell lennie. Ha egymás mellett is szólnak, nem egymást kioltva, hanem egymást kiegészítve kell, hogy megszólaljanak. A világzene világában sokan bizonyos stílusokat úgy kevernek össze, hogy stílustalan lesz a végeredmény. A könnyűzene és a népzene is sérül. A Mezzo műsorában van egy swing alapú muzsika, aminek az a címe, hogy Szép a tavasz, szép a nyár. Ebben egy moldvai muzsika ötvöződik közjátékként swing dallammal. Az, hogy ezek a zenék egymást kiegészítve adjanak jó élményt, anélkül, hogy egymást elrontanák, na az a nehéz! Azokat a dallamokat és pont úgy kell játszani, olyan lüktetésben, hogy az jó legyen. Ez az én történetem; mindent úgy használni, olyan hitelesen, hogy megőrizzük azok értékeit.

Mesélj a zenekarról, hiszen ha rólad van szó, a legtöbbünknek a Csík Zenekar jut eszébe.

Való igaz, hogy a Mezzora is főleg azért kíváncsiak az emberek, mert a Csík Zenekar már kidolgozott egy népszerűséget. Azok az ötletek, amelyeket a Csík Zenekar zenészei hoztak, meghatározó ismertséget jelentenek a mai napig. A Mezzo zenekar meghívásai, felkérései nagyrészt ennek köszönhető, és ezt tiszteletben kell tartani. De az is biztos, hogy a Mezzo zenekar tagjainak pedig van a lehetőségük, hogy bizonyítsanak. Ha valaki kíváncsi a mi zenénkre, jöjjön el erre a koncertre. Minden, amivel törődik az ember, az fejlődni fog. Márpedig mi törődünk a zenénkkel. Ebben a munkában kecskeméti zenészek segítenek engem. Én magam is kecskeméti vagyok, így találtam meg őket. Vannak népzenészek, akiket korábban táncházakban, egy zongorista, akit pedig a vendéglátásban ismertem meg. Ő sokat dolgozott külföldön és hajókon is. Nagyon tehetséges jazz zongorista. A gitárosunk is évek óta vendéglátásban dolgozik. Ezek a tapasztalatok azért nagyon jók, mert az adott műfajra jellemző stílusjegyeket mégiscsak azok a zenészek ismerik jobban, akik benne dolgoznak. Mint ahogy én a népzenét. Így tudjuk a zenénket úgy összerakni, hogy az hiteles legyen. A citerásunk a népzenét nagyon szereti és tudja is játszani, de egyébként tangóharmonikázik is. Ugyanígy népzenész a brácsásunk is, aki régen fúvós hangszeren játszott, így trombitál velünk, kobzán játszik, szájharmonikázik, ha kell, angolul énekel. Van velünk egy délvidéki énekes hölgy, aki néprajzot végzett. A bőgősünket pedig a legtöbben táncházakból ismerhetik. Színes társaság.

Mitől szórakoztató számodra a zene?

Amikor ezt mondom, nem arra értendő, hogy ül egy ember valahol, és a háttérben szól valami szórakoztató muzsika. Megszólal egy népzenei, egy kávéházi vagy egy jazz koncert hangulat. Olyan szempontból szórakoztat a Mezzo, hogy nemcsak egy, hanem több zenei stílus alapján muzsikál. Nekem a szórakoztató zene egy összefoglaló műfaj. Nem világzene, hanem szórakoztató zene.

De ez is figyelmet igényel.

Igen, nem egy tingli-tangli háttérzene. Hanem egy szellemi-lelki értékes szórakoztatást ígér.

Kiknek ajánlod a koncertet?

A Fonóba járók sokféle minőségi zenei élményt tudnak megélni. Úgyhogy nehéz feladatunk lenne, ha igazi meglepetést akarnánk hozni. Nem is ez a cél, hanem az, hogy akinek van kedve egy olyan fajta hangulathoz, amit azért szoktak szeretni, mert nagyon őszinte, akkor jöjjön el. Adom magamat. Elfogadjátok-e? Erről szól. Nem baj az se, ha nem tetszik, de a tiétek vagyok. Lelkes kedvességgel eljátszott zene ez. Nem arról szól, hogy ki mekkora zenész, hogy én egy díjazott művész vagyok, hanem mi egy baráti társaság vagyunk, akik szórakoztatni szeretnének azokkal a dalokkal, amiket szépnek tartunk, legyen az népzene, jazz vagy akár bluegrass zene. Egyszerű, de a maga módján igényes zene. Várom azokat, akik a népzenét szeretik, vagy akár azokat, akik a jazz koncertekre járnak, de azt is, aki csak kíváncsi.

 

Zenekar:

Csík János – hegedű, ének
Szabó Kocsis Zsuzsanna – ének
Kisgyőri Krisztián – bőgő
Mészáros János – brácsa, trombita
Németh Zsolt – gitár, ütőgardon
Rácz Gábor – zongora
Vadas László – citera, tangóharmonika

 

Írta: Vörös Eszter

Fotó: Barcsik Géza

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fonoblog.blog.hu/api/trackback/id/tr7917844723

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása