Zenei időutazásra számíthatunk március 5-én. Hány évszázadról van szó?
XII. századi a legrégebbi írott forrás, amiből merítettünk, a legfrissebbek pedig a XX. századi gyűjtések. Így mintegy nyolc-kilenc évszázadot ölelünk fel. A magyar anyagaink leginkább a XVI-XVII. századhoz kötődnek. Számtalan olyan népdalunk van, amelyeknek előzményét olyan írásos forrásokban találjuk meg, mint a Kájoni-kódex, Peer-kódex, a Vásárhelyi daloskönyv, énekeskönyvek, melodiáriumok, vagy épp az Eperjesi graduál. Olyan európai műveket is választottunk, amelyeket össze tudtunk párosítani azokkal a szokásdalainkkal, amelyekről kutatóink azt mondják, hogy valószínűleg francia telepesek hozták be Magyarországra. Például a szentivánéji és a pünkösdi dalokhoz kifejezetten egy XIII. századi francia táncjátéknak egy-egy szeletét kapcsoltuk.
Mit érdemes tudni a hangszerelésről?
A hárfa hordozza magában a korábbi évszázadokat. Ez egy gótikus hárfa, amelyet a XIV. század végétől a XVI. elejéig előszeretettel hárpionokkal használtak, amik kis falapocskák a húrok tövében. Amikor Nóri ezeket ráfordítja a húrokra, akkor azoknak a felhangjai sokkal erősebben szólalnak meg, olyan szitáros hangzása lesz. Számomra azért izgalmas egy Tavaszi szél változatot hárfával énekelni, mert ez a dal a XVII. században is létezhetett. Nem maradunk teljesen a régi zenei hangszerelésnél, de népzeneiek sem vagyunk; Zoli egy öthúros nagybőgőn és ír buzukin is játszik. Én egy korhoz nem köthető fafurulyát, de nem pásztorfurulyát használok.
Ez a hangzás nagyon te vagy. Hogyan alakult ez ki?
Ez úgy “szilvis”, hogy nagyon egyívásúak vagyunk Nórival. Hasonló dolgok izgatnak minket a dalokban: a több száz éven átívelő továbbélés, változás és megőrzés folyamata, szépsége. Zolival a közös munkánk másfél évtizede arról szól, hogy egy másik zenei közegbe emelve őrzünk meg valamit a dalok mindig érvényes szövegeiből, a ma is gyönyörű dallamaiból. Fontosnak érzem, hogy ebben a közegben, amelyben már magunk mögött hagytuk azt a paraszti világot, ahol ezek a dalok születtek, próbáljunk meg egy újfajta minőséget létrehozni. Nem mindenkinek szimpatikus egy ilyen gondolat, sokakhoz viszont közelebb hozza a népdalokat.
Mire számíthatunk március 5-én?
Ez a zeneiség nekünk is egy útkeresés, nagyjából egy-másfél éves a mi fennállásunk. A repertoárunk főleg karácsonyi dalokból indult ki, ahhoz képest lesz frissülés: karácsonyit nem fogunk énekelni, tavaszt ünneplő dalok viszont jelen lesznek. A fontos szokások, a húsvét, a pünkösd és a szentivánéj mellett előtérbe kerül a szerelmi líra is.
Fotó: Barcsik Géza
Interjú: Vörös Eszter
