Az Eszterlánc zenekar, a mezőségi népzene egyik legjelentősebb népszerűsítője. Most Buza, Melegföldvár, Keszü és Magyarszovát után egy még széles körben nem ismert szórványtelepülés, Mezőköbölkút népművészetével igyekszik megfertőzni a táncházmozgalmat. Hogy mi minden lesz hallható és látható május 20-án a Fonó Budai Zeneházban, arról az együttes alapítója, brácsása, Mezőség fontos gyűjtője, Császár Attila mesélt.

Mezőköbölkút a táncházmozgalomban egyáltalán nem ismert mezőségi falu, ám a május 20-i Mezőségi est egyik fő témája ennek a falunak a népművészete lesz. Mesélj róla! 

Gyűjtőútjaim során elsősorban magyarlakta falvakra fókuszáltam. Így kerültem annak idején Köbölkútra, hogy kérdezgettem a környéken, hogy merre laknak magyarok. Mezőköbölkút Mezőség északkeleti részén található, és ami ezen a vidéken ma már ritkaságnak számít, az az, hogy ez egy magyar többségű falu. Semmit nem tudtam akkor még Köbölkútról. A Mezőköbölkút környéki falvakban csak elenyésző számú magyar él. A helyzet az utóbbi évtizedekben tovább romlott. Sok oka van ennek, a beolvadás mellett például az elvándorlás is. Erre vonatkozó történetet harminc évvel ezelőtt mesélte el nekem egy néni, aki a szomszédos Oroszfáján lakott. Oroszfáján jelentős magyarság élt a háború előtt. A Trianoni határrendezés után sok atrocitás érte a magyarokat. A magyarság helyzete ma is pocsék, el lehet képzelni, hogy Trianon után milyen lehetett. Amikor 1940-ben visszacsatolták Észak-Erdélyt, így Oroszfáját is Magyarországhoz, akkor a magyar fiúk bizony törlesztették az adósságot. Ennek következtében a háború után tizenhárom fiatal fiút elvitték valamilyen büntető táborba, ahonnan összesen egy tért haza. Ezekután a magyar lakosság a megromlott hangulatra való tekintettel inkább elköltözött Marosvásárhely környéki településekre. Mezőköbölkút jövője is bizonytalan, hiszen gyerekek alig vannak a faluban. Ez sajnos máshol is így van. Nagyon különös átélni, hogy mész az utcán, és nem látsz gyerekeket. Ha átmész a másik faluba, ott sincsenek. Ha megkérdezed a lakosokat, hogy miért nincsenek gyerekek, akkor azt felelik, hogy vannak. S elkezdenek mesélni három-négy gyerekről, hogy melyik hova jár iskolába. Ha kérdezed, hogy hol vannak a többiek, akkor azt mondják, nincsenek többiek. Melegföldváron ugyanez a helyzet. Nincs magyar iskola és óvoda. Hogy is lenne? Az a kevés gyerek átjár a szomszédos falvakba, a többiek meg Válaszútra a szórványmentő Kallós Zoltán Iskolába.

 Mitől köbölkúti zene a köbölkúti zene? Miben különbözik más mezőségi falvak muzsikájától az ottani?

Ez már szinte határvidék. Hangsúlyos az új stílusú csárdás, illetve a később beérkezett a korcsos tánc. S persze megvannak itt a klasszikus mezőségi táncok. Ezek a falu régi táncai, amit régen mindenki járt, ma már viszont sokan román táncként tekintenek rájuk. Az új divat bejöttével a karakteres csárdás lett “a magyar tánc”. Szerencsére megmaradtak itt a különböző férfitáncok is.

Mit érdemes tudni a helyiekről, akik el is látogatnak hozzánk a Fonóba?

Négyen érkeznek, három férfi és egy asszony. Nagy István, Deák György, Nagy Mihály és Lakatos Julcsa, aki Julianna, de mindenki a becenevén hívja. Nagyon vidám férfi énekes gárdáról van szó. Összeszokott jó barátok. A templomban és a falu különböző rendezvényein is ők a vezérénekesek. Ugyanúgy szeretik a népdalokat mint a magyarnótákat. Julcsa néni is már hetvenhat éves, de nem mondanám hatvannak sem. Fürge, élénk, vidám asszony. Nagyon jó társaság jön a fonós koncertünkre! Lesz majd július végén Eszterlánc Mezőség Fesztivál Pomázon, ahol remélem, szintén lesznek köbölkúti vendégek. Most ebben az anyagban próbálunk elmélyülni.

Az aktuális Eszterlánc missziónak is tekinthetjük azt, hogy a köbölkúti anyag jobban elterjedjen a mozgalomban?

Jó dolog ezzel, foglalkozni, – ilyen értelemben nem misszióról van szó – nagy öröm, hogyha minél többen megismerik a szórványfalucskákat. Az elsődleges és legfontosabb cél viszont az, hogy az ottani szórványmagyarság kapjon egy kicsit nagyobb figyelmet. Dacára annak, hogy pár száz emberről beszélünk. Melegföldvár vagy akár Buza esetében is így gondolkodtam. Az ottani lakosok mellett talán még fontosabb, hogy az onnan elszármazott fiatalok is vissza tudják nézni, hallgatni, hogy milyen értékes hely az, ahonnan ők származnak. Ha kívülről kapnak egy megerősítést, hogy milyen jó az a kultúra, ami az övék, annál többet mi nem is adhatnánk. Egy fiatal, ha belegondol, hogy a nagymamája ott lakik, ahol ilyen magas színvonalú a zenei és tánckultúra, akkor talán nem úgy fog gondolkodni a gyökereiről, hogy a “ódivatú falusi paraszt ősök”, hanem nagyon büszkén. Misszió jellege legfeljebb attól van ennek a munkának, hogy nagyon kevés figyelem kísérte, és ehhez ugyancsak kevés fellépési lehetőség társult. Ha lenne világháló nem is tudnák, hogy van Eszterlánc, máig viszonylag szűk körben ismerik.

Beírtam a YouTube keresőbe, hogy Mezőköbölkút, és onnan gyűjtött énekek, táncok feldolgozása egyáltalán nincs. Ellenben például Buzával, ahonnan az Eszterlánc lemez track-jeitől elkezdve, koncertfelvételeken át egészen a Békéscsabai Szólótáncfesztiválig lehet találni mindenféle zenés, táncos vagy énekes feldolgozást. Lehet ilyen eredménye annak a munkának, hogy most Mezőköbölkút került az Eszterlánc górcsöve alá?

Nagyon remélem. Most már annyira gyorsan terjed minden. Nincs nehéz dogunk ennek a népszerűsítésében, hiszen most ismét nagyon sokan próbálnak adatközlőket keresni, ami nehéz ügy, hiszen egyre kevesebben vannak. Nem lehet azt mondani, hogy a mozgalomban erre ne lenne figyelem.

Mi minden lesz még ezen az estén?

Koncertnek indult. Aztán ránéztem erre a köbölkúti anyagra, és az évszámokra. Viszonylag fiatalok voltak még a táncosok, amikor a kilencvenes évek közepén táncoltak nekünk. Végiggondoltam, hogy ők valószínűleg még mindig tudnak táncolni. Szerencsére a Fonó szervezőinek is tetszett az ötlet és mellé álltak, hogy a koncert tartalmilag eképp gazdagodjon. Megtiszteljük a vendégeket azzal, hogy főleg róluk fog szólni ez az este, de játszunk buzait és szovátit is. A köbölkútiak szólóban és csoportosan is fognak énekelni, amit tudnak táncolnak is. Ráadásul megkértem itteni táncosokat is, Tompa Attilát és Bari Ildikót, hogy tanulják meg az alkalomra ezeket a táncokat. Keményen foglalkoznak vele. Jó, hogy ők is csatlakoznak, hiszen annak a generációnak, akiket ugyan még le tudtuk filmezni, de már nem tudnak velünk lenni, mert betegek, gyászolnak vagy meghaltak, így tudjuk megmutatni a táncát. Videót is vetíthetnénk, de így izgalmasabb. Strack Orsolya és Kádár Kata vállalta, hogy táncos párjai lesznek annak a két köbölkúti férfinak, akik asszony nélkül érkeznek. Egy átfogó képet adunk a köbölkúti táncokról és zenékről.

Ez konkrétan mindenkinek izgalmas esemény lehet a táncházmozgalomban.

Igen. Lesz itt minden, ének, zene és tánc. A férfiak kántálását külön kiemelném, ami ugyan karácsonyi ének, de mivel most jönnek, így eléneklik nekünk. Nagyon különleges előadás lesz.

Fotó: Császár Örs

Írta: Vörös Eszter