A Fonó Budai Zeneház műfaji sokszínűségére jellemzően a tavaszi koncertsorozat zenei programja a szabadzenétől a jazzen át az autentikus paraszti zenékig terjed. A muzsikákat összekötő egyetlen vezérfonal a nagyon magas művészi és szakmai színvonal. Bolya Mátyás és Szlama László két egymást követő generáció képviselője, életútjuk olyan gazdag, hogy tényleg nem lehet felsorolni a rengeteg zenekart és produkciót, amelynek meghatározó közreműködői. Mindketten a koboz legkiválóbb képviselői, de citerán is akadémiai szinten játszanak. Bolya Mátyás a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének kutató részlegvezetője és a Zeneakadémia tanára is. Rengeteg produkcióban szerepel a moldvai csángó zene egyik legismertebb művelője és népszerűsítője. A csángó közösséget szervezőként is segítette és segíti. Legismertebb zenekarai a Zurgó, a Kárpátia Folkműhely és a Rohoncz Music Manufactory Szokolay Dongó Balázzsal.

Szlama László a fiatalabb generáció tagja, szintén nagyon sokszínű előadó és óraadó tanár a Zeneakadémián. Ő is a koboz mestere, de tekerőn és citerán is játszik. A PásztorHóra zenekar alapító tagja, a zenekar a moldai zene egyéni hangú bemutatására szövetkezett virtuózok gyűjtőhelye. A HoldalaNap társulattal nemzetközi fúziós népzenét játszanak és interaktív színházi előadásokat hoznak létre. Minden zenei stílusban otthonos, ami kobozzal eljátszható.

A két sokszínű zenész most hazai pályán, kobozduóként varázsolt. Fantasztikus hangzást szült a két koboz együttes és technikailag határtalan megszólaltatása. Ráadásul meglepetésként egy Szlama László által Norvégiában gyűjtött svéd dallal indult a program, rendkívül letisztult, nyugodt, kristálytiszta északi lírát sugározva. Minikoncertjükön egészen elképesztő hangzásvilágjárást mutattak be a moldvai csángók legjellemzőbb hangszerén.

Bolya Mátyás reneszánsz lant átirata a középkori Velencébe repíti a hallgatót, de olyan intenzitással, hogy középkori metálzene születik a tollpengetett fémhúrokon. De hogy a muzsikusok legszeretettebb, legkeletibb magyar közösségét is megidézzék, egy moldvai csángó feldolgozást hallhatunk „A pünkösdi rózsa” jól ismert dallamával. És hogy a jókedv és a virtuozitás a tetőfokára hágjon, a koboz mellé Bolya Mátyás a citeráját is csatasorba állítja, hogy „Szólj anyádnak!” című kompozíciójukkal a Balkán összes életerejét a hallgatóra zúdítsák. Ez az a folk-funky találmány, ami ha nagyobb számú közönség előtt hangozhatna el, biztosan vad pogózást váltana ki. Erre sajnos még várni kell, így marad a monitor előtti első sorban táncolás, reméljük már nem sokáig…

                                                                                                                                                Barcsik Géza

Két fiatal népzenész, az autentikus előadásmód tökéletességre törekvő képviselői. Enyedi Ágnes Erdélyben született, de Székesfehérvárott nőtt fel, itt ismerkedett meg a népzenével. A Népművészet Ifjú Mestere, Junior Príma-díjas, a Magos és a Tázló együttes tagja, népi ének szakos oktató, két gyermek édesanyja.

Salamon Soma népzenész, népzenekutató, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének oktatója. A népi fúvós hangszerek professzori szintű ismerője, megszólaltatója. De harmonikán is rendkívül magas színvonalon játszik, ennek tanúi lehetünk az Erdőfű Kamarazenekar fellépésein. Tagja a Magos zenekarnak, a Fanfare Complexa, a Buda Folk Band és Tűz Lángja zenekaroknak. Enyedi Ágnes állandó duópartnere a magánéletben is.

A járványhelyzet mindenkinek megnehezíti az életét, de a zenészek körül is a legnehezebb helyzetben a kisgyerekes családok vannak. A felborult életritmusok, a gyerekek elhelyezése és oktatása plusz terheket jelentenek minden alkotó embernek is. Ezért nagy tisztelet illeti, ha egy zenészházaspár egy ilyen koncentrált jelenlétet igénylő előadást vállal. Népi furulya és ének, talán a legszemélyesebb,  legeszköztelenebb, legszikárabb, legsebezhetőbb felállás a szólóének mellett. Itt tényleg tökéletes összhangban kell lenniük az előadóknak, főleg ha két ennyire képzett és maximalista művészről van szó.

Enyedi Ágnes és Salamon Soma hűek önmagukhoz és teljesítik ezt a nem mindennapi feladatot. Tökéletes előadást nyújtanak a nézőknek, hallgatóknak. Fantasztikus koncentráció és szakmai tudás párosul előadásukban. A széki népzene Lajtha László gyűjtéséből, három jellegzetes táncdalforma felidézésében hangzik el:  lassú, csárdás és lendületes „magyar”. Bartók Béla 1904-es gyűjtését Nyárádmenti dalfeldolgozások képviselik, keservesek és táncdallamok is megszólalnak a két remek szólista előadásában. Köszönet a rendkívüli teljesítményért.

Fotó és szöveg: Barcsik Géza

A Fonó Tavasz programsorozat talán legvarázslatosabb, fúziós duókoncertje a mesés Keletre repíti a nézőket, hallgatókat. Mesi Guessous Majda Mária marokkói-magyar származású Junior Príma-díjas énekes, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem óraadó tanára, a MUS-E európai program előadója. Otthonosan mozog a török népzene világában, tíz nyelven énekel és az egyik legavatottabb megszólaltatója a magyar vokális népzenének.

Nyitott gondolkodású, érzékeny a társadalmi problémákra, az emberi élet drámáira és csodáira is. Ezeket a hatásokat, élményeket beépíti művészetébe is, zenéjéből árad az életszeretet, a hit és a teremtett világ tisztelete. Kísérőhangszere a baglama, más néven a saz, a török és mediterrán népek hét húros pengetős hangszere. Mesi a zenét gyógyító erőnek és az összetett, a lelkekig hatoló párbeszéd részének tekinti az emberi létezés jobbá, teljesebbé tételéhez. A saját szövegek és népdalok, magyar és török, marokkói dallamok egy kerek világgá állnak össze gyönyörű éneke és zenéje nyomán. A legnagyobb természetességgel szólal meg előadásában egyazon dallamra magyar és török vers, népdal gyönyörű és virtuóz baglama kísérettel. Már harmadik önálló lemeze jelent meg, mindenkinek jó szívvel tudom ajánlani ezeket a lélekemelő albumokat.

A Fonó Tavasz duókoncertjén partnere Arif Erdem Ocak, a török népzene és pszichedelikus rock gitáros-énekes mestere. Zenéjében a török klasszikus dallamvilág és a „utazós” progresszív rockzene alakul sajátos szintézissé. Hazájában milliós rajongótáborral rendelkező Seksendört rockzenekar alapító vezetője. Gyönyörű, speciális, perkusszív Gretch gitárjával a gitárt ritmushangszerként is megszólaltató játékmód mestere. A pengetése is különleges, az érintéses tapping technikát is használja, ami az ujjakkal történő érintéses megszólaltatást jelenti. Eredeti előadásmódjával képes teljes zenekari hangképet varázsolni a hallgató köré. Játéka és énekmódja rokon az amerikai elbeszélő pszichedelia nagymesterével, James Blood Ulmerrel. A táncoló dervisek eksztázisát idézik rubatos, szabad ritmusú, hol lassuló, hol gyorsuló improvizációi.

Mesivel közös műsoruk a magyar énekmondók és török szellemi rokonaik az ásikok hagyományát és társadalmi igazságtalanságokra érzékenyen reflektáló verses-zenés attitűdjét elevenítik fel. Nagyon intim hangulatú, mélyen emberi, megrázó történeteket, létélményeket emelnek művészi magasságba a megtisztulásnak, átváltozásnak lehetőséget adva. Duókoncertjük az ásik hagyományt, az ősi török népi, misztikus csoportok lelkiségét elevenítik fel a moldvai csángó népdalkincs archaikus szövegeivel, balladai mélységeivel misztikus ősi egységbe olvasztva. Guessous Mesi a legdrámaibb helyzetekről is lefegyverző egyszerűséggel és szépséggel szól csodálatos kompozícióiban. A Fonó Tavasz 2021 mesés eseménye ez a mágikus magyar-török varázslat. 

Szöveg és fotó: Barcsik Géza

A Fonó Tavasz programsorozat egy első alkalommal létrejövő duókoncertet mutat be. A Fonó Budai Zeneház a járvány időszakában is igyekszik unikális programokat szervezni, most a két nyitott gondolkodású művész, a szabad zene mesterei, tanárai találnak egymásra.

Geröly Tamás Kőszegen született 1954-ben. Zenekarai a Masina Jazzcsoport Grencsó Istvánnal, Szabados György MAKUZ-a, Szabados Trió, Dresch Quartet, Tatros, Dél-Alföldi Szaxofon együttes, Geröly Trió és a legfiatalabb a zzaJ.H Quartet. De játszott Juhász Zoltánal, Berecz Andrással, a Rohoncz Folkműhellyel és rengeteg világsztárral is. Partnere volt többek között Peter Kowald, Roscoe Mitchell, Marylin Mazur, Johannes Bauer, Aki Takase. A pedagógusként is nagyon népszerű Geröly Tamás 2008 óta a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatórium jazzdob- és ritmusimprovizáció tanára. Különleges szakmai tudására jellemző, hogy a már abban az időben is befutott, jelenleg a világ egyik legsikeresebb jazzdobosa, Borlay Gergő is vett tőle kölünórákat.

A generációnyi idővel fiatalabb kiváló szaxofonos, Tóth Viktor is saját útját járó, hiteles, személyes hangú zenész. Építi a hidat a jazz és a népzene között ­­– földrajzilag távoli, de lélekben közös zenei kincseket szintetizálva – kompozícióival, a Fonó kiadásában megjelenő albumaival. Saját zenekarai a Tóth Viktor Tercett, az Arura Trió, a Road Six Sax és a Bird Food Market. Külföldi partnerei voltak többek között Hamid Drake, Garreth Williams, Piotr Woitasik, John Bettsch, Michal Baranski. Jelentős életműve során sokat játszott, tanított a világ különböző pontjain Indiától Amerikán át Erdély városaiban is. A jazz színes világa mellett nagy tisztelője az erdélyi, gyimesi, moldvai zenéknek, balladáknak. Tóth Viktor saját zenei világa a klasszikus indiai zene, a magyar népzene mélyrétegei és a jazz, a klasszikus zene nagymestereinek hagyományaiból épül. De munkáiba beépülnek a kortárs zene és napjaink populáris zenéinek értékei is. Mindkettőjük egyfajta totális zeneiséget képviselnek, a természet, a világmindenség és a lélek erőit mozgósítják a zenei alkotás folyamán. Révülés, mágikus utazás részesévé válik a zenész és a hallgató, akár a katarzis lehetőségének megélésével. A zene valós idejű születése, a zenészek számára is meglepetésként létrejövő pillanatnyi csodák, testi-lelki újjászületés részese lehet a hallgató.

Ez az ütőhangszeres-fúvós kettős hatásában és komplexitásában John Coltrane és Rashied Ali duólemezét is felidézi, az Interstellar Space című albumot. John Coltrane utolsó stúdiófelvétele két letisztult zenei világú művész, szaxofonos és dobos közös alkotása. Az a lemez is spirituális töltetű és kozmikus látásmódú, mint Geröly Tamás és Tóth Viktor koncertje. Az indiai tambura szitárszerű hangforrásából induló szabadzenei folyam éteri csendek, csengőhangok és gyönyörű, mélyhangú dobszólók, moldvai dallamok és afrikai ritmusok egymásba fonódó hangszőttesét hozza létre. Csodálatosan komponált melódiák és az őserdők, havasok zajai bukkannak fel és adnak szárnyakat a hallgatónak a két zseniális zenész ajándékaként. Csodálatos égi hangok, madárénekként megszólaló különböző furulyák, Tóth Viktor fényes, himnikus melódiái, Geröly Tamás összetett ritmus- és hangkölteményei sodorják a nézőt, hallgatót zenéjük hullámverésén. Ritka csodának lehetünk tanúi, nagyon sok mindennek kell együtt állnia ahhoz, hogy ilyen pillanatok, összjátékok, lélektáncok létrejöhessenek. De a két bölcs muzsikus hangszeres tudása, személyisége lehetővé tette megszületését. Köszönet a rendkívüli koncertért, a tökéletes hang- és képminőségért a Fonó járvány alatt is helytálló stábjának.

Fotó és szöveg: Barcsik Géza

A Fonó Tavasz programsorozatában egy fantasztikus táncelőadás is helyet kapott élő internetes közvetítéssel a Fonó Budai Zeneház virtuális felületén. A nagyszabású, látványos, rendkívül színes és nagyon magas színvonalú bemutató a Zagyva Banda zenei közreműködésével és vendégművészekkel lett igazán kerek. A Fonó Pajtájának minden szegletét bejátszó táncegyüttes nagy múltra tekint vissza, rengeteg egyéni és csoportos elismerés birtokosai. Az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes jövőre 2022-ben ünnepli alakulásának 30. évfordulóját.  Fennállása alatt háromszor nyerte el a kiváló minősítés díját.

 A nagyon jó hangulatú előadás gerincét férfitáncok bemutatása adta, de gyönyörű páros táncok is fontos szerepet kaptak a műsor felépítésében. Az együttes művészeti vezetői Fundák Kristóf és Fundák-Kaszai Lili a műsor minden percét átgondolt koreográfiával és kiváló rendezői megoldásokkal alkotta meg. A megtervezettség ellenére vagy éppen ennek köszönhetően a táncosok és a zenészek is felszabadult, önfeledt örömtáncokat és örömzenéket mutattak be. Az előadás egy pillanatra sem ül le, Erdély különböző tájegységeiből származó táncokat és muzsikákat ötletes keretjátékokkal és a teret kihasználó mozgásokkal, a figyelmet állandóan frissen tartva fűzi össze az ötletes rendezés.

A táncegyüttes tagjai nem csak remek táncosok, de kiváló énekesek is. Ezt bizonyítják a férfitáncok előadásakor is, de az előadás során erőteljes acapella énekléssel is megvillantják tehetségüket a küküllőmenti Bordal előadásakor. De komoly férfi énekszólam hangzik el az előadást indító kalotaszegi összeállítás bevezetőjében is. A moldvai és bukovinai dalok Fundák-Kaszai Lili gyönyörű énekével és Bede Péter autentikus furulyajátékával elvarázsolják a hallgatókat két táncos produkció között. Az előadás nagyon magas hőfokon ég a teljes műsoridő alatt, biztos szakmai alapokon álló jutalomjátékot láthat, hallhat a közönség. „Kedvemre való!” A cím pontosan takarja, amit zenészek és táncosok éreznek ezen a remek bemutatón és ugyanezt az élményt kapja a közönség is. Gyöngyszemek a bukovinai, mezőkeszüi, magyarlapádi, felcsíki párostáncok és a kalotaszegi, mezőségi, küküllőmenti férfitáncok kimeríthetetlen világából.

Fantasztikus minőségű muzsikát mutat be a Zagyva banda és barátaik, Boda Gellért, Szabó András, Boda Márton, Tóth Sebestyén, Pálházi Bence, Herédi Zsombor, Bede Péter és az együttes énekes-művészeti vezetője Fundák-Kaszai Lili. A hangszeresek mindegyike remek szólókkal is megörvendeztetik a hallgatókat. A tánckar hibátlan szereplése mellett szólistaként is megvillantották tudásukat Kádár Kata, Nagy Vivien, Fodor Mátyás, Komáromi Kristóf, Kovács Dénes, Sikentáncz Szilveszter. A koreográfiákat a táncegyüttest vezető Fundák Kristóf és Fundák-Kaszai Lili mellett Fodor Mátyás készítette. Az előadás kiváló hangminősége Jendrics Gábor hangmérnöki munkájának köszönhető. Nagyon szépek voltak Papp Kornél az előadásra tervezett fényei és a funkcionális, mobil díszletek Kovács Dénes terveiből. A rendező Fundák Kristóf nem úszta meg az előadás után a nagyon megérdemelt és szívből jövő, családias, szeretetteli, hangos ünneplést. Nagyon magas színvonalú XXI. századi táncművészeti és népzenei élményben részesültek a táncszínházi előadás szerencsés nézői. A nagy múltú Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes ereje teljében készülhet a jubileumi remélhetőleg járványmentes évadra, hogy közönségükkel személyesen is találkozhassanak.

Fotó és szöveg: Barcsik Géza