Élménybeszámoló két duókoncert kapcsán

Varga Veronika – Réti Dániel duó

2021. február 24-én a Fonó Budai Zeneházban különleges koncert zárta a Fonó Selection 4. napját. Bár a duókoncertet adó muzsikusok két zenekarban, a Babrában és az Esperiában is együtt játszanak, a Fonó izgalmas párosítása saját bevallásuk szerint mégis kimozdította őket a komfortzónájukból, amit meg is köszöntek a szervezőknek.

A két fiatal zenész, Varga Veronika énekes-nagybőgős és Réti Benedek tangóharmonikás 2014 óta játszik együtt a Babrában - a 2020-as WOMEX-en sikeresen fellépő zenekar első lemezét a Fonó adta ki 2019-ben. Veronika és Benedek mint a Balkán szerelmesei legfőbb célukként tűzték ki, hogy a lehető legpontosabban, legéletszerűbben sajátítsák el a különféle balkáni zenei nyelveket, illetve megismerjék azok dialektusait. Fiatal koruk ellenére nagy átéléssel adják elő a Kárpát-medencében is rendkívül népszerű dalokat. Magyarországon, a Duna mentén sok településen még ma is jelen vannak délszláv gyökerekkel rendelkező családok, akik közösségeikben is éltetik zenei hagyományaikat. Veronika és Benedek ebből a sokszínű és temperamentumos világból is válogatott repertoárjára.

Rögtönzött műsorukban két dal erejéig az izgalmas és egyedülálló görög rebetiko műfaja is képviseltette magát, amely az Esperia nevű új formációjuk zenei alapját képezi. Benedeknek - akit ismerhetünk a Fanfara Complexa és a BaHorka társulat műsoraiból is - nem okoz nehézséget a kíséret, kiválóan oldotta meg a zenésztársak helyettesítését is ritmusszekcióként, kísérőként és szólistaként egyaránt, míg Veronika kifejező hangja hitelesen tolmácsolja a vérbő, vidámabb és a sötétebb tónusú, balladisztikus dalokat is. A két előadó személyes hangvételű kamarakoncertje a Fonó Selection sorozatának egyik emlékezetes koncertje volt, mely keresztmetszetet nyújt a Balkán színes, vibráló zenei világából makedón, bosnyák, szerb, görög és cigány dallamokon keresztül.

Fábri Géza – Szokolay Dongó Balázs duó

2021. február 27-én szombaton, a Fonó Budai Zeneházban a Fonó Selection hatodik napján lemezbemutatóra kerül sor. A Fonó rendhagyó koncertsorozata zárókoncertjén egy harminc éves barátság, együtt muzsikálás eredményeként megszületett, hamarosan megjelenő zeneanyagból kapnak a nézők, hallgattunk remek válogatást.

Fábri Géza vajdasági, zentai születésű énekes-muzsikus, a délvidéki táncházmozgalom egyik fő alakja. A tambura, oud és a koboz a fő hangszere. A csángó magyar zenék hiteles tolmácsolója immár negyven éve. Kanalas Évával együtt népszerűsítette a magyar népzene legősibb rétegét megőrző moldvai muzsikát, és ezt a missziót folytatja feleségével Fábri-Ivanovics Tündével és Lipták Dániellel a Mentés Másként Trió alapítójaként.

Az Artisjus- és Príma Primissima-díjas Szokolay 'Dongó' Balázs a magyar népzenei és „világzenei” élet egyik legfoglalkoztatottabb középgenerációs muzsikusa. Szinte felsorolhatatlan, hogy hány zenekarban játszott, játszik alapítóként, tagként vagy vendégzenészként. Fábri Gézához hasonlóan ő is pedagógus képzettségű, képzőművészként is megállja a helyét remek diófapác képeivel, rajzaival. Nagy létszámú zenekarokban és duó, trió formációkban is fantasztikus produkciók születtek közreműködésével. A legkülönbözőbb fúvós hangszereken és dudán is mesterfokon játszik.

A Selection koncert keretében hamarosan megjelenő „Mikor megyek hazafelé” című, a Fonó gondozásában megjelenő lemezükről játszanak. A lemezen moldvai csángó muzsika hangzik fel a duó nagyon kiforrott, egyéni hangvételén. Saját népzene ­– ez a kifejezés a legjellemzőbb a kettős muzsikájára saját megfogalmazásuk szerint is. Bölcsesség, nyugalom és tüzes, perzselő szólók. Balladisztikus hangulatok és eksztatikus tánczenék. Az egymásnak feszülő hangulatok egységes zenei világot szülnek, a két avatott zenész teremtő interpretációinak köszönhetően. A koboz, duda, szopránszaxofon és számtalan furulya, Fábri Géza énekhangja olyan hőfokon és intelligenciával szólal meg, ami egy pillanatra sem engedi a hallgató figyelmét lankadni. Méltó zárása ez a koncert a Fonó Selection egyhetes rendezvénysorozatának.

Fotó és szöveg: Barcsik Géza

Élménybeszámoló két duókoncert kapcsán 

Bede Péter ­­-  Unger Balázs duó

A Fonó Selection 2021 második napján egy eddig nem hallott, erre az alkalomra született duó műsora hangzott el. Két fiatal, de már nagy múltú és sikeres népzenész, Bede Péter fúvóshangszeres és Unger Balázs cimbalmos koncertje tükrözte színes egyéniségüket.

Bede Péter szinte az anyatejjel szívta magába a népzene és a jazz dallamvilágát, dinamikáját, hiszen a kisörspusztai táborok résztvevője volt szüleinek köszönhetően. Klasszikus klarinét tanulmányok után Dresch Mihály hatására fordult a szaxofonhoz, ami fő hangszerévé is vált. De természetesen nem csak az Erdélyben és a csángó népzenében is gyakran felbukkanó szaxofon szólal meg a kettősökben, hanem tárogató és népi furulya is. Moldvában a még élő népzenészektől tanulta meg az autentikus csángó furulyajátékot. Bede Péter ezért is otthonosan mozog a népzene színes világában, de nyitott a jazz és a világzene felé is. Számos zenekarban van jelen a Besh o droMtól, a Nigunon át a Magonyig, vagy az általa alapított Fanfara Complexáig.

Unger Balázs a népzenei élet ismert alakja, aki az Állami Népi Együttesben, a Galga zenekarban, a Zurgóban, a Fonó zenekarban és a Dresch Quartetben is megfordult eddigi pályafutása alatt. 2006-ban alapította meg saját zenekarát a rendkívül sikeres Cimbalibandet. Természetesen többször is játszottak együtt, Bede Péter vendégzenészként szerepelt a zenekar tizedik lemezén is, a „Balkan Project” című albumon.

Ez a duó mégis különleges, hiszen így, ennyire egymásra utalva még nem szerepeltek egy színpadon. Egy fergeteges produkció született a két remek zenész tudása és meghatározó emberi és zenei humorának köszönhetően. Elhangzott  galgamenti tárogató muzsika, moldvai táncdallamok furulyán, bákói fanfár szaxofonon, kalotaszegi hegedűszólamok Bede Péter szaxofonjátékán és Unger Balázs még énektudását is megcsillogtatta a mezőségi „sláger”, az „Én az éjjel nem aludtam…” előadásakor. Az ismert dallamok a két hangszer megszólalásában a biztos hangszeres tudásnak és a két előadó fantáziájának köszönhetően kamarazenekari hangzásban születtek újjá. A kun verbunk feldolgozása is teljes szépségében, méltóságteljes formában hangzott fel. A műsor sokszínűsége, frissessége és könnyedsége két kiváló zenész örömzenéjének köszönhetően felejthetetlen élményt nyújt a hallgatóknak.

Ifj. Szerényi Béla ­­-  Fekete Márton duó

A Fonó Selection 2021 harmadik napja, február 24.: a Magyar Banda két tagjának rendhagyó duó műsora. A Magyar Banda egy most alakult és hamarosan lemezzel is bemutatkozó új formáció. A repertoárjukból válogatott a két alapító tag a duóműsorba. A tagok Szilágyi Márton, Zimber Ferenc, Solymosi Máté, Tóth Máté és a most bemutatkozó két művész.

Mindkét zenész muzsikus családban nőtt fel, ifj. Szerényi Béla édesapja hangszerén, a tekerőn gyermekkora óta játszik, emellett fő hangszere még a furulya, tárogató és az Esz-klarinét. Nyitott szemléletére jellemző, hogy a zseniális jazz zongorista Nagy János Free Style Chambers Orchestra formációjának is tagja. Táncosként is az élvonalban dolgozik a Fitos Dezső Társulat állandó tagjaként.

Fekete Márton is zenészdinasztia tagja: édesapja a táncházmozgalom meghatározó táncosa, népzenész gyűjtője, brácsása: Fekete Antal „Puma”. Ő alapította a legendás Újstílus zenekart a táncházmozgalom hőskorában a fiatalon elhunyt Ökrös Csaba prímással. Most a Kalász Banda tagja fiával együtt. Fekete Márton „Kispuma” rengeteg formáció mellett a Magos együttes és a Budapest Mezőség Band tagja is. A duókoncerten három és négy húros brácsán játszik.

Ifj. Szerényi Béla a furulya és a tárogató mesterfokú megszólaltatása mellett az énekszólamokat is vitte. Műsorukban feszes ritmusú dalok, táncdallamok hangzottak el Szék, Szatmár, Magyarbece és a Küküllő-mente vidékéről. A minikoncerten nem csak fantasztikus hangszeres tudásukat mutatják be a zenészek, de egy rövid pontozóban ifj. Szerényi Béla bemutatja gravitációt nem ismerő tánctudását is. A műsorban a magyar népzenei élet két olyan szereplőjét láthatjuk, hallhatjuk, akik beleszülettek a zenei közegbe és szervesen élik a magyar kultúra gazdagítását, értékek teremtését mindennapi életükben is. Fényképes koncertbeszámolóikat nem fejeztük még be, nemsokára a többi fúzióról is közzéteszünk írást. 

Fotó és szöveg: Barcsik Géza

A Kacsó Hanga Borbála ­­- Szabó Dániel duó múlt heti koncertjéről

A 2019-es év februárjában rendezte meg a 25 éves Fonó Budai Zeneház első alkalommal - hagyományteremtő szándékkal – kultúraformáló párbeszédeknek teret adó beszélgetéssorozatot, Fonó Selection címmel. A magyar kultúra pillanatnyi helyzetét (külön szakmai csoportokban) elemző panelbeszélgetésekhez kapcsolódóan koncertek is megrendezésre kerültek, amíg a járvány kitörése ezt meg nem akadályozta. Idén online formában jött létre a Fonó Selection 2021, mely egy héten keresztül különleges duókoncertekkel is gazdagította az érdeklődőket. A 2021. február 22. és 28. között reggelente induló tematikus podcast adásokat követően esténként láthatták, hallhatták az érdeklődők az izgalmas kettősöket.

Az első napon bemutatásra kerülő koncert két fiatal és nagyon sikeres népzenész, Kacsó Hanga Borbála énekes és Szabó Dániel cimbalmos duója. Együttműködésük már két évre tekint vissza. Kifejezetten székelyföldi vokális népzenét adnak elő, törekedve az eredeti, huszadik század eleji hangzásra, előadásmódra. Nagyon kevés teljes kotta anyag állt rendelkezésükre, de támaszkodhattak Bartók Béla 1914-es felső-nyárádmenti és Lajtha László bözödi gyűjtéseire.

A cimbalom-ének felállású kettősök nagyon személyes hangú megszólalást tesznek lehetővé. A Magyarországon, Szolnokon született, de teljes mértékben marosszéki székely lány, Kacsó Hanga Borbála hitelesen és nagyon magas színvonalon tolmácsolta a sötét balladák és a vidám táncdallamok világát. Nagyon szép íve van műsoruknak, megszakítás és konferálás nélkül járják be a nagy érzelmi váltásoktól színes és izgalmas zenei utat. A cimbalom kíséret Székelyföldön nagyon elterjedt volt a huszadik században, Hanga nagypapája is ezen a hangszeren játszott Marosvásárhelyen. Az előadott dalok Udvarhelyszéktől Bözödön keresztül a Nyárádmentéig járják be Székelyföld vidékeit. Kacsó Hanga még nem töltötte be a 18. életévét, amikor 2014-ben megnyerte a „Felszállott a Páva” tehetségkutató versenyt népdal kategóriában. Jelenleg a Muzsikás együttes állandó énekese Petrás Mária mellett.

A cimbalom megszólaltatója Szabó Dániel, aki érzékeny játékával tökéletes összhangban keltette életre a ritka dalkincseket. A kevés kottából, sokszor csak vezérdallamokból rekonstruált dalok tökéletesen szólaltak meg a két fiatal előadásában. Szabó Dánielt ismerheti a közönség a Bazseva, a Duola, a Gázsa zenekarokból, de rengeteg más produkcióban is szerepel vendégként. 2019-ben megnyerte a BMC Nemzetközi Cimbalomversenyét.

Ez a duó az egyik kivétel a sorozatban, hiszen ők már két éve a legnagyobb harmóniában alkotnak, míg a sorozat további párosai először játszottak együtt. A következő blogcikkeinkben azokról is beszámolunk. 

Fotó és szöveg: Barcsik Géza

Fergeteges koncerttel ajándékozta meg az internetes nézőket az Erdőfű Népi Kamarazenekar válogatottja a Fonó Budai Zeneház szervezésében 2021. február 6-án. A világjárvány miatt a nézők, táncolók, mulatók százainak jelenlétét nélkülöző rutinos táncházi muzsikusok a rendkívüli helyzetben is fantasztikus koncertet adtak. A kellő adrenalinszintet az élő közvetítés tétje is emelte, a közönség visszajelzései csak a zenei blokkokat lezáró szünetekben hiányoztak fájóan, de ez a tény csak a járvány elmúltával lesz orvosolható. A koncerteket életben tartó online események mégis hatalmas élményt nyújtanak nézőknek és zenészeknek egyaránt. Ez a kommentekből is jól látható a nézők részéről és a zenészi teljesítmények fokozottan magas színvonala, a ritka koncertlehetőség megbecsülését jelenti a művészek oldaláról.

Az Erdőfű Népi Kamarazenekar nyolc éve működik. A négy alapító tag mellett sokszor két tucatnyi zenésszel és nem ritkán táncosokkal is kibővülve állnak a közönség elé. Az élő zene nagykövetei, a táncházak és folk kocsmák hetente többszöri rendszerességgel fellépő művészei a Kárpát-medence minden szegletéből mutattak be gyöngyszemeket az online eseményen is. A Maruzsenszki Andor, Kiss-Balbinat Ádám, Éri Márton és Éri Katalin alapította zenekarban összesen 13 zenész áll a színpadon. Nyolc év együtt muzsikálás után jelent meg a Fonó gondozásában a zenekar nevét címként is viselő első album. Igazán kiforrott zenei anyagot hallhatott a közönség a lemezt bemutató koncert hangulatos farsangi díszletei között. A fantasztikus hangszeres tudású zenészek felszabadult örömzenéje biztosan magával ragadta a képernyők előtt ülőket. A magyar és szomszéd népek zenéje, énekei erőteljes kamarahangzással, az autentika legnemesebb formájában szólalt meg a 13 népzenésznek köszönhetően. 

Bede Péter virtuóz szaxofonjátéka unikális formában, de az erdélyi zenében egyáltalán nem szokatlan módon idézte a prímás szólamokat. Mint az Erdőfű zenekar minden tagja, így Bede Péter is számtalan formációban kamatoztatja sokoldalú tehetségét, így például a Fanfara Complexa és a Magony zenekarban is. A vajdasági Bácskossuthfalván született Maruzsenszki Andor prímásként, énekesként is nagyszerű művész, ahogy az erdélyi származású Kiss-Balbinat Ádám is. Ő a Góbé zenekar alapítója is, emellett tanárként is élteti a népi kultúrát. Az Éri testvérpárt nem kell bemutatni a magyar népzenei életet ismerőknek, hiszen családjukat a magyar népzene és néptánckutatás legendás személyiségei alkotják. Nagyszüleik Borbély Jolán etnográfus és Martin György néptánckutató, édesapjuk pedig Éri Péter a Muzsikás együttes oszlopos tagja. A zenekar az élőben közvetített lemezbemutatón a következő felállásban szerepelt: Balogh Melinda – ének, Éri Katalin – nagybőgő, cselló, Éri Márton  – brácsa, ének, Maruzsenszki Andor  – hegedű, ének, Kiss-Balbinat Ádám – hegedű, ének, Halmos Attila – hegedű, ének, Kalász Máté – hegedű, ének, Kerékgyártó Gergely  – brácsa, citera, ének, Kaszap Attila – brácsa, ének, Zimber Ferenc – cimbalom, Bede Péter – szaxofon, Salamon Soma – harmonika, ének.

A nagy lélekszámú Erdőfű Népi Kamarazenekar rendkívül telt hangzással és lenyűgöző hangszeres tudással, életkedvvel adja elő a paraszti zenéket. Magával ragadó előadásuk sokáig visszhangzik hallgatóik fülében és nagyon sokaknak okoztak felejthetetlen élményt. Aki nem látta a koncertet szerezze be lemezüket, mert egy nem mindennapi korong birtokosa lehet. (Ide kattintva, meg is lehet akár most is tenni!) Bízzunk a járvány csendesedésében, hogy élőben is részesei lehessünk az Erdőfű Népi Kamarazenekar életigenlő, vérbő, a kárpát-medencei vonós népzene sokszínű világát elénk táró előadásainak.

A Fonó Online februárban még jelentkezik! A Fonó Selection programsorozat 2021. február 22. és 29. között kerül megrendezésre idén. Az online eseményeket a Fonó felületein lehet majd 'látogatni', amely során egy héten keresztül izgalmas, a zeneipar aktuális témáit boncolgató szakmai beszélgetésekkel, esténként pedig rendhagyó duóformációk rövid koncertvideóival várunk minden kedves érdeklődőt és fény derül végre a Fonó25 Díj győzteseire is. Bővebb információk a weboldalon. 

Fotó és szöveg:  Barcsik Géza

A jegyek egy szempillantás alatt elfogytak, a Fonó is nagy várakozással nézett a 2020. október 11-én zajló események elé, ahol egy férfi egy szál gitárral töltötte meg a Fonó pajtáját. A járvány miatt azonban csak szerényebb létszámban foglaltak helyet a tisztes távolságban ülő nézők, és megérkezett Lovasi, és mi feledve a mostoha körülményeket, az otthoni gondokat, a Covidot, mind nagyon jól szórakoztunk.

A csendes-ülős, de korántsem romantikus koncerten a közösen énekelt régi slágerek mellett elhangzottak kevésbé ismert, új dalok, történt mindez a művész fanyar humorral átitatott felkonfjai kíséretében. Még az is inkább szórakoztató, semmint zavaró volt, hogy egy önjelölt, túl lelkes és az alkoholtól túl bátor jegyvásárló magánshow-t kezdeményezett a dalok szüneteiben, hiszen a főhős jó érzékkel, intelligens humorral építette le az illetőt. Mintha csak része lett volna ez is a nagy tervnek, hogy ez az este mindenki számára emlékezetes legyen.

A koncert után még ahhoz is volt ideje és türelme, hogy a backstage-ben elvonulva világmegváltó gondolatait megossza a Fonóval. Az első kérdésre, hogy mit jelent neki az intézményünk, már szárnyaltak is a gondolatok: egy hely, ahova mindig be lehet jönni... amire lehet számítani, ha próbálni kell... ahol vendégművészként többször állt már színpadon... ahol ez volt az első önálló estje.

Irigységgel vegyes csodálattal beszél arról a munkáról, ami a nép- és világzenében folyik, hogy tudniillik a folk zenének vannak ilyen műhelyei, mint a Fonó vagy a Budai Vigadó. Az utóbbit inkább palotának nevezi, míg a Fonót egy céltudatosan plebejusabb helyszínnek, 'keltetőnek' hívja, mely a műfajon belüli új zenei ötletek megvalósulásának nyújt kiváló terepet. Az irigység pedig onnan ered, hogy ezzel szemben a popzene folyamatos infrastrukturális és háttér problémákkal küzd, nincsenek olyan helyszínek, ahol össze lehet jönni szakmán belülieknek, és folyamatos a próbateremhiány. 

A Csík zenekar-féle nagy ’revival’ miatt azt gondolta, hogy a folkzene meg fogja termékenyíteni a pop műfajt is, ezért még mindig várakozással néz az új és fiatal népzenei tehetségekre. De még mindig várja azt a nagyobb áttörést, ami a Csík érdeklődési hulláma után szerinte kicsit alább hagyott, és fájlalja, hogy az összmagyar giccs az úr a hazai zenei elgondolásban, és nem a tiszta, folk gyökerű kortárs zene. 

A jövővel kapcsolatban erős víziója van. Már évek óta beszélget népzenészekkel, zenepedagógusokkal, hogy elinduljon egyfajta közös gondolkozás a jövő nemzedékének élményszerű oktatásában. Hogy a zenei nevelésben a fiatalok bevonása ne a komolyzene felől, hanem a hangszeres játék, a közös éneklés felől történjen, hogy vissza tudjunk nyúlni azokhoz a gyökerekhez, amik tényleg és azonnal működnek. Azokhoz, amik esetében minél fiatalabban alkalmazzuk, annál inkább működni fognak. A kicsit idősebb generációhoz fordulva pedig sürgős lépéseket kellene tenni az utánpótlás felépítésében, és kiemelten fontosnak tartja, hogy ne csak Budapesten legyenek meg ezek a szigetek, működőképes bázisok, mint a Fonó. De úgy gondolja, hogy vidéken is muszáj lenne kiépíteni műhelymunkára alkalmas központokat, újra beindítani a táncházakat, hogy az egész országban megőrizzük azokat a zenei értékeket, amik letűnőben vannak.

 -kdl-