Tárkány-Kovács Bálint 2008-ban fiatal népzenészekkel alapította meg a Tárkány Műveket. A rendkívül sikeres, működése során számos tagcserén átesett és sikeres szólókarriereket a pályán elindító formáció nagyon sokszínű zenét játszik. Az indulásnál balkáni zenék és a boldog békeidők dalainak tárkányos feldolgozásait tűzte ki céljául, ami a mai napig tart. Mára a repertoár kibővült a kortárs slágerek és versek feldolgozásával, egyre sokszínűbb és stílushatárokat nem ismerő hangszerelésekkel. Jazzisták és népzenészek gyűrűjében a cimbalom továbbra is központi szerepet játszik.

A nagylétszámú Tárkány Művek három népzenész tagja a Tárkány Trió alapításával az autentikus, magyar népi cimbalom muzsika feltámasztását vállalja fel. A hiánypótló triót Tárkány-Kovács Bálint Junior Príma-díjas cimbalomművész, Fekete „Kispuma” Márton brácsás és Molnár Péter bőgős alkotja. Molnár Péter a Tárkány Művekben is együtt muzsikál Tárkány Bálinttal és ismerős lehet Herczku Ági Bandájából is. Hercku Ági zenekarának is tagja a Junior Príma-díjas Fekete Márton, aki számtalan formációban működik közre, Magos, Dobrova, Kalász Máté bandája, Erdőfű zenekar, hogy csak néhányat említsünk.

A cimbalom-brácsa-bőgő felállás egy klasszikus, könnyen utazó népzenei formációt jelent. A kis létszám miatt megfizethető és közkedvelt volt a lakodalmi, ünnepi alkalmakon a 19. és 20. században is. Széles repertoár íródott erre a felállásra, ezeket felkutatva áll össze az együttes műsora, kiegészítve saját gyűjtésekkel. A nagyon sokszínű program magyar, román, cigány, szinto szerzők darabjait és saját feldolgozásokat is megszólaltat. Hallhatunk Miskolc környékén Oláh Dezső és Bodor Ferenc játéka alapján gyűjtött bodrogközi cimbalommuzsikát. Lakodalmi tánczenét az ország másik csücskéből Tendl Pál hagyatékából a Fertő-Hanság vidékéről. Ebben a darabban elhangzik egy ritka tünemény is, humoros brácsa szóló Fekete Kispuma Márton jóvoltából. Molnár Péter bőgős szofisztikált játéka atombiztos, dinamikában szélesívű alapot ad Tárkány Bálint virtuóz cimbalomjátékához.

A hosszú, több tételes zeneszámok nagy szakmai tudást igényelnek, amit a rutinos és mesterfokú zenészek elegáns könnyedséggel mutatnak be. A cimbalom-prímás tradíció népszerűsítése hálás feladatnak tűnik, nagyon sokszínű ez a zenei világ. A Felső-Maros menti Magyarpéterlaka leghíresebb múltszázadi cimbalomvirtuózától, Buci „Szép” Józseftől is elhangzik Rákóczi verbunk, de hallunk virtuóz román hórát és Miskolc környékéről Buri Rudolf Vasvári verbunkja is bemutatásra kerül. A Kárpát-medence zenei örökségét minden tájegységét gazdagító cimbalomkincs gyönyörű válogatását kapjuk a Tárkány trió kiváló zenészeitől.

 Fotó és szöveg: Barcsik Géza

A Fonó Budai Zeneház műfaji sokszínűségére jellemzően a tavaszi koncertsorozat zenei programja a szabadzenétől a jazzen át az autentikus paraszti zenékig terjed. A muzsikákat összekötő egyetlen vezérfonal a nagyon magas művészi és szakmai színvonal. Bolya Mátyás és Szlama László két egymást követő generáció képviselője, életútjuk olyan gazdag, hogy tényleg nem lehet felsorolni a rengeteg zenekart és produkciót, amelynek meghatározó közreműködői. Mindketten a koboz legkiválóbb képviselői, de citerán is akadémiai szinten játszanak. Bolya Mátyás a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének kutató részlegvezetője és a Zeneakadémia tanára is. Rengeteg produkcióban szerepel a moldvai csángó zene egyik legismertebb művelője és népszerűsítője. A csángó közösséget szervezőként is segítette és segíti. Legismertebb zenekarai a Zurgó, a Kárpátia Folkműhely és a Rohoncz Music Manufactory Szokolay Dongó Balázzsal.

Szlama László a fiatalabb generáció tagja, szintén nagyon sokszínű előadó és óraadó tanár a Zeneakadémián. Ő is a koboz mestere, de tekerőn és citerán is játszik. A PásztorHóra zenekar alapító tagja, a zenekar a moldai zene egyéni hangú bemutatására szövetkezett virtuózok gyűjtőhelye. A HoldalaNap társulattal nemzetközi fúziós népzenét játszanak és interaktív színházi előadásokat hoznak létre. Minden zenei stílusban otthonos, ami kobozzal eljátszható.

A két sokszínű zenész most hazai pályán, kobozduóként varázsolt. Fantasztikus hangzást szült a két koboz együttes és technikailag határtalan megszólaltatása. Ráadásul meglepetésként egy Szlama László által Norvégiában gyűjtött svéd dallal indult a program, rendkívül letisztult, nyugodt, kristálytiszta északi lírát sugározva. Minikoncertjükön egészen elképesztő hangzásvilágjárást mutattak be a moldvai csángók legjellemzőbb hangszerén.

Bolya Mátyás reneszánsz lant átirata a középkori Velencébe repíti a hallgatót, de olyan intenzitással, hogy középkori metálzene születik a tollpengetett fémhúrokon. De hogy a muzsikusok legszeretettebb, legkeletibb magyar közösségét is megidézzék, egy moldvai csángó feldolgozást hallhatunk „A pünkösdi rózsa” jól ismert dallamával. És hogy a jókedv és a virtuozitás a tetőfokára hágjon, a koboz mellé Bolya Mátyás a citeráját is csatasorba állítja, hogy „Szólj anyádnak!” című kompozíciójukkal a Balkán összes életerejét a hallgatóra zúdítsák. Ez az a folk-funky találmány, ami ha nagyobb számú közönség előtt hangozhatna el, biztosan vad pogózást váltana ki. Erre sajnos még várni kell, így marad a monitor előtti első sorban táncolás, reméljük már nem sokáig…

                                                                                                                                                Barcsik Géza

Két fiatal népzenész, az autentikus előadásmód tökéletességre törekvő képviselői. Enyedi Ágnes Erdélyben született, de Székesfehérvárott nőtt fel, itt ismerkedett meg a népzenével. A Népművészet Ifjú Mestere, Junior Príma-díjas, a Magos és a Tázló együttes tagja, népi ének szakos oktató, két gyermek édesanyja.

Salamon Soma népzenész, népzenekutató, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének oktatója. A népi fúvós hangszerek professzori szintű ismerője, megszólaltatója. De harmonikán is rendkívül magas színvonalon játszik, ennek tanúi lehetünk az Erdőfű Kamarazenekar fellépésein. Tagja a Magos zenekarnak, a Fanfare Complexa, a Buda Folk Band és Tűz Lángja zenekaroknak. Enyedi Ágnes állandó duópartnere a magánéletben is.

A járványhelyzet mindenkinek megnehezíti az életét, de a zenészek körül is a legnehezebb helyzetben a kisgyerekes családok vannak. A felborult életritmusok, a gyerekek elhelyezése és oktatása plusz terheket jelentenek minden alkotó embernek is. Ezért nagy tisztelet illeti, ha egy zenészházaspár egy ilyen koncentrált jelenlétet igénylő előadást vállal. Népi furulya és ének, talán a legszemélyesebb,  legeszköztelenebb, legszikárabb, legsebezhetőbb felállás a szólóének mellett. Itt tényleg tökéletes összhangban kell lenniük az előadóknak, főleg ha két ennyire képzett és maximalista művészről van szó.

Enyedi Ágnes és Salamon Soma hűek önmagukhoz és teljesítik ezt a nem mindennapi feladatot. Tökéletes előadást nyújtanak a nézőknek, hallgatóknak. Fantasztikus koncentráció és szakmai tudás párosul előadásukban. A széki népzene Lajtha László gyűjtéséből, három jellegzetes táncdalforma felidézésében hangzik el:  lassú, csárdás és lendületes „magyar”. Bartók Béla 1904-es gyűjtését Nyárádmenti dalfeldolgozások képviselik, keservesek és táncdallamok is megszólalnak a két remek szólista előadásában. Köszönet a rendkívüli teljesítményért.

Fotó és szöveg: Barcsik Géza

A Fonó Tavasz programsorozat talán legvarázslatosabb, fúziós duókoncertje a mesés Keletre repíti a nézőket, hallgatókat. Mesi Guessous Majda Mária marokkói-magyar származású Junior Príma-díjas énekes, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem óraadó tanára, a MUS-E európai program előadója. Otthonosan mozog a török népzene világában, tíz nyelven énekel és az egyik legavatottabb megszólaltatója a magyar vokális népzenének.

Nyitott gondolkodású, érzékeny a társadalmi problémákra, az emberi élet drámáira és csodáira is. Ezeket a hatásokat, élményeket beépíti művészetébe is, zenéjéből árad az életszeretet, a hit és a teremtett világ tisztelete. Kísérőhangszere a baglama, más néven a saz, a török és mediterrán népek hét húros pengetős hangszere. Mesi a zenét gyógyító erőnek és az összetett, a lelkekig hatoló párbeszéd részének tekinti az emberi létezés jobbá, teljesebbé tételéhez. A saját szövegek és népdalok, magyar és török, marokkói dallamok egy kerek világgá állnak össze gyönyörű éneke és zenéje nyomán. A legnagyobb természetességgel szólal meg előadásában egyazon dallamra magyar és török vers, népdal gyönyörű és virtuóz baglama kísérettel. Már harmadik önálló lemeze jelent meg, mindenkinek jó szívvel tudom ajánlani ezeket a lélekemelő albumokat.

A Fonó Tavasz duókoncertjén partnere Arif Erdem Ocak, a török népzene és pszichedelikus rock gitáros-énekes mestere. Zenéjében a török klasszikus dallamvilág és a „utazós” progresszív rockzene alakul sajátos szintézissé. Hazájában milliós rajongótáborral rendelkező Seksendört rockzenekar alapító vezetője. Gyönyörű, speciális, perkusszív Gretch gitárjával a gitárt ritmushangszerként is megszólaltató játékmód mestere. A pengetése is különleges, az érintéses tapping technikát is használja, ami az ujjakkal történő érintéses megszólaltatást jelenti. Eredeti előadásmódjával képes teljes zenekari hangképet varázsolni a hallgató köré. Játéka és énekmódja rokon az amerikai elbeszélő pszichedelia nagymesterével, James Blood Ulmerrel. A táncoló dervisek eksztázisát idézik rubatos, szabad ritmusú, hol lassuló, hol gyorsuló improvizációi.

Mesivel közös műsoruk a magyar énekmondók és török szellemi rokonaik az ásikok hagyományát és társadalmi igazságtalanságokra érzékenyen reflektáló verses-zenés attitűdjét elevenítik fel. Nagyon intim hangulatú, mélyen emberi, megrázó történeteket, létélményeket emelnek művészi magasságba a megtisztulásnak, átváltozásnak lehetőséget adva. Duókoncertjük az ásik hagyományt, az ősi török népi, misztikus csoportok lelkiségét elevenítik fel a moldvai csángó népdalkincs archaikus szövegeivel, balladai mélységeivel misztikus ősi egységbe olvasztva. Guessous Mesi a legdrámaibb helyzetekről is lefegyverző egyszerűséggel és szépséggel szól csodálatos kompozícióiban. A Fonó Tavasz 2021 mesés eseménye ez a mágikus magyar-török varázslat. 

Szöveg és fotó: Barcsik Géza

A Fonó Tavasz programsorozat egy első alkalommal létrejövő duókoncertet mutat be. A Fonó Budai Zeneház a járvány időszakában is igyekszik unikális programokat szervezni, most a két nyitott gondolkodású művész, a szabad zene mesterei, tanárai találnak egymásra.

Geröly Tamás Kőszegen született 1954-ben. Zenekarai a Masina Jazzcsoport Grencsó Istvánnal, Szabados György MAKUZ-a, Szabados Trió, Dresch Quartet, Tatros, Dél-Alföldi Szaxofon együttes, Geröly Trió és a legfiatalabb a zzaJ.H Quartet. De játszott Juhász Zoltánal, Berecz Andrással, a Rohoncz Folkműhellyel és rengeteg világsztárral is. Partnere volt többek között Peter Kowald, Roscoe Mitchell, Marylin Mazur, Johannes Bauer, Aki Takase. A pedagógusként is nagyon népszerű Geröly Tamás 2008 óta a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatórium jazzdob- és ritmusimprovizáció tanára. Különleges szakmai tudására jellemző, hogy a már abban az időben is befutott, jelenleg a világ egyik legsikeresebb jazzdobosa, Borlay Gergő is vett tőle kölünórákat.

A generációnyi idővel fiatalabb kiváló szaxofonos, Tóth Viktor is saját útját járó, hiteles, személyes hangú zenész. Építi a hidat a jazz és a népzene között ­­– földrajzilag távoli, de lélekben közös zenei kincseket szintetizálva – kompozícióival, a Fonó kiadásában megjelenő albumaival. Saját zenekarai a Tóth Viktor Tercett, az Arura Trió, a Road Six Sax és a Bird Food Market. Külföldi partnerei voltak többek között Hamid Drake, Garreth Williams, Piotr Woitasik, John Bettsch, Michal Baranski. Jelentős életműve során sokat játszott, tanított a világ különböző pontjain Indiától Amerikán át Erdély városaiban is. A jazz színes világa mellett nagy tisztelője az erdélyi, gyimesi, moldvai zenéknek, balladáknak. Tóth Viktor saját zenei világa a klasszikus indiai zene, a magyar népzene mélyrétegei és a jazz, a klasszikus zene nagymestereinek hagyományaiból épül. De munkáiba beépülnek a kortárs zene és napjaink populáris zenéinek értékei is. Mindkettőjük egyfajta totális zeneiséget képviselnek, a természet, a világmindenség és a lélek erőit mozgósítják a zenei alkotás folyamán. Révülés, mágikus utazás részesévé válik a zenész és a hallgató, akár a katarzis lehetőségének megélésével. A zene valós idejű születése, a zenészek számára is meglepetésként létrejövő pillanatnyi csodák, testi-lelki újjászületés részese lehet a hallgató.

Ez az ütőhangszeres-fúvós kettős hatásában és komplexitásában John Coltrane és Rashied Ali duólemezét is felidézi, az Interstellar Space című albumot. John Coltrane utolsó stúdiófelvétele két letisztult zenei világú művész, szaxofonos és dobos közös alkotása. Az a lemez is spirituális töltetű és kozmikus látásmódú, mint Geröly Tamás és Tóth Viktor koncertje. Az indiai tambura szitárszerű hangforrásából induló szabadzenei folyam éteri csendek, csengőhangok és gyönyörű, mélyhangú dobszólók, moldvai dallamok és afrikai ritmusok egymásba fonódó hangszőttesét hozza létre. Csodálatosan komponált melódiák és az őserdők, havasok zajai bukkannak fel és adnak szárnyakat a hallgatónak a két zseniális zenész ajándékaként. Csodálatos égi hangok, madárénekként megszólaló különböző furulyák, Tóth Viktor fényes, himnikus melódiái, Geröly Tamás összetett ritmus- és hangkölteményei sodorják a nézőt, hallgatót zenéjük hullámverésén. Ritka csodának lehetünk tanúi, nagyon sok mindennek kell együtt állnia ahhoz, hogy ilyen pillanatok, összjátékok, lélektáncok létrejöhessenek. De a két bölcs muzsikus hangszeres tudása, személyisége lehetővé tette megszületését. Köszönet a rendkívüli koncertért, a tökéletes hang- és képminőségért a Fonó járvány alatt is helytálló stábjának.

Fotó és szöveg: Barcsik Géza